Magyar egyetem is beszállt a globális egyetemi-rangsorok gyártásába – rangsorgyártás nélkül. Számos szervezet készít ilyen rangsorokat. A legrégebbi a brit Times Higher Education (THE), melyet 1971-ben adtak ki először. Hasonlóan befolyásos a THE-vel is együttműködő Quacquarelli Symonds World University Rankings, amely 1990 óta működik, és szintén London a központja. A legfiatalabb a 2003-ban indított Academic Ranking of World Universities, amely először próbált árnyaltabb képet rajzolni az egyetemek teljesítményéről azzal, hogy többféle mutatót is figyelembe vett.

Persze minden rangsor torzít valamennyire, hiszen igyekszik a mérhető elemekre támaszkodni, és azok nem feltétlenül tükrözik az oktatás színvonalát. (Pl. hiába van egy egyetemnek mondjuk öt Nobel-díjasa, akik szakmányban publikálnak magas impaktfaktorú folyóiratokban, ha az egyetemisták szökőévben találkozhatnak velük, akkor is csak kocsmában.)

Most a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is készített egy rangsorolót. Az egyetem Kollektív Tanulás Központ (CCL) kutatócsoportja elindította az ingyenesen használható Corvinus Ranklesst, amely a hagyományos rangsorok helyett árnyaltabb, többdimenziós perspektívából mutatja be az egyetemek tudományos eredményességét egy interaktív adatvizualizációs felületen. A fejlesztéshez a CCL az OpenAlex több mint 200 millió művet tartalmazó nyílt bibliográfiai adatkészletét használta.

Másféle szempontokat is lehet vizsgálni

És hogy mit jelent az árnyaltabb kép? Az oldal megmutatja az egyes intézmények földrajzi és tematikus hatásait, képet adva ezáltal akadémiai befolyásukról. A BCE-ről például kideríthető, hogy kutatói 2019 óta több mint 700 publikációt írtak, és mintegy négyezerszer idézték tanulmányaikat más szerzők. Ha leszűrjük az egyetem teljesítményét tudományterület szerint, egyből látható, hogy leginkább az üzlet, menedzsment és számvitel kutatásában jár elöl, a publikációk mintegy 30 százaléka (339 publikáció) ezekhez a témákhoz kapcsolódik.

A földrajzi szűrése alapján az egyetem tudományos kapcsolatrendszere is kirajzolódik: azonnal látható például, hogy a közgazdaságtan területén a Rotterdami Erasmus Egyetem kutatóival közösen 8 tudományos írás született. A lenti kép pedig azt mutatja meg, hogy miért olyan jelentős a MIT (Massachusetts Institute of Technology) globális hatása a STEM területen.
 

A MIT kutatóinak publikációit világszerte idézik

A Corvinus Rankless az egyetemek összehasonlíthatóságát is javítja. Ha például összevetjük az University of Utah és a Bécsi Egyetem teljesítményét, melyeket a Shanghai Ranking hasonlóan értékel (101-150. hely), azonnal láthatóvá válnak a legfontosabb különbségek: míg az Utah-i Egyetem idegtudományra, biokémiára, orvostudományra és pszichológiára szakosodott, addig a Bécsi Egyetem fizikában, csillagászatban, ökológiában és környezettudományokban erős. A hatásuk is eltérő: az Utah-i Egyetem publikációit leginkább az USA, Kanada és Izrael orvosi központjaiból idézik, míg a Bécsi Egyetemen született publikációkat főleg a hasonló profilú ausztriai, németországi és magyar intézmények (pl. Max Planck Intézet vagy az ELTE). Az oldal így az intézmények egymásra gyakorolt hatását is mutatja, ami esetleg egy majdani egyetemi polgár tudományos karrierjének megtervezéséhez lehet fontos szempont.

A felületet a CCL munkatársai fejlesztették. Az ötlet Borza Endre közgazdászé, a CCL adatmérnökéé, a felületet Barkóczi Máté, a MOME végzős mesterszakos hallgatója, a CCL gyakornoka tervezte. A projekt operatív irányítója Hamar Veronika, a CCL ügyvezető igazgatója, míg stratégiai irányítója és tudományos vezetője César A. Hidalgo, a CCL alapító-igazgatója volt. A fejlesztést a Learn Data ERA Chair támogatta.

_{(Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)}