Optimisták a magyar vállalatvezetők a közeljövőt illetően a PwC Magyarország vezérigazgatói felmérése szerint. A felmérésben részt vevő 165 vezérigazgató többsége úgy látja, hogy a következő időszakban nő vállalata bevétele, több mint felük (55 százalék) mondta, hogy a következő egy évben létszámbővítést tervez, és közel háromnegyedük a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgató trendnek.

A hazai leányvállalat PwC globális felmérésével párhuzamosan hetedik alkalommal készítette el és mutatta be a magyar piacról gyűjtött eredményeket. A megkérdezettek hét iparágat képviselnek, és 43 százalékuk 500 fő feletti vállalatot irányít.

Nem ugrottak fejest a legújabb technológiákba

Arra a kérdésre, hogy az iparágában, a piacán vagy a vállalata életében felforgató hatásúak-e már a technológiai változások, a megkérdezett vezetők 70 százaléka válaszolt igennel. Négy évvel ezelőtt csupán a CEO-k 27 százaléka gondolta így.

A saját cégükkel kapcsolatban ma már egyértelműen a technológiai fejlődéstől várnak drámai változásokat. Úgy vélik, a következő öt évben alapjaiban változtatja meg cégek működését a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a blockchain alkalmazása, legyen szó gyártási vagy szolgáltatási folyamatokról.

A technológia hatását a vállalatvezetők leginkább a személyes mindennapi tevékenységeikben. 90 százalékuk rendszeresen használ digitális médiafelületeket. Kétharmaduk maga kezeli közösségi média oldalát, és több mint felük fontosnak tartja az általa is használt szoftverek és informatikai szolgáltatások személyre szabhatóságát.

Az újabb technológiai lehetőségeket használatában ugyanakkor nem jeleskednek: más országok cégvezetőihez képest jóval kisebb azok aránya, akik ilyen lehetőségekkel élnek. Csak harmaduk használja rendszeresen a vállalat ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerét – a globális arány közelít az 50 százalékhoz. A mesterséges intelligencia által vezérelt eszközökkel pedig mindössze 11 százalékuk került közelebbi kapcsolatba – a globális arány ebben 23 százalék.

Fent kell lenni a Facebookon vagy a LinkedInen

A mélyebb informatikai jártasság szintje meglehetősen alacsony, de ebben nincs nagy különbség a magyar és a nemzetközi helyzetben. A felmérésben részt vevő magyar cégvezetők 12 százaléka jártas a programozásban (a nemzetközi arány ebben 15 százalék); valamivel több tizedük használ virtuális valóság headsetet, és 4 százalékuk kriptovalutákkal is foglalkozik.

A közösségi média viszont már életük része. A magyar vállalatvezetők háromnegyedének van Linkedin-fiókja, 60 százalékuk pedig a Facebookon is ott van. A fiatalabb cégvezetők már az Instagramot is használják, de összességében a fotó- és élménymegosztó felületen kevesebb mint a 30 százalékuk van jelen. A közösségi oldalakat többségük egyelőre inkább csak információgyűjtésre, mint -megosztásra használja, de folyamatosan nő azok aránya, akik tudatosan építik ezeken a felületeken vállalatuk presztízsét vagy személyes imázsukat.

A technológiának egyértelműen hatása van a munkarendre: a legtöbben ezt a digitális feladatvégzésben és a távmunka lehetőségében érzékelik.

Bár a vállalatok életét leginkább felforgató tényezőnek a digitalizációt tartják, de a legnagyobb kihívásnak – ágazattól függetlenül – a munkaerőhiányt látják. A megkérdezettek 95 százaléka aggódik emiatt, de közel ennyien jelezték azt is, hogy jelentős befektetésre is hajlandóak, hogy fejlesszék a meglévő alkalmazottak képességeit, beleértve a digitálisak skilleket is.

Gyökeres reform kell a hazai szakmunkásképzésben

A PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa, Mekler Anita a jelentés bemutatóján külön kitért a kérdéskörre. Mint mondta, évek óta 50 százalék feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Számukra az egyik legnagyobb kihívás, hogy ezt milyen HR-stratégiával és honnan tudják megtenni. A válaszok alapján a vezetők felismerték: a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet kellően vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye az is, hogy a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a rugalmasságra, amely egyre inkább alapkövetelmény. A megkérdezettek zöme véli ügy, hogy a digitális készségek mellett az ún. soft skilleket (csapatmunka, kommunikáció stb.) is fejleszteni kell.

A felmérés partnerszervezetének, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter is a munkaerőhiányra adandó hatékony válaszlépéseket emelte ki legsürgetőbb feladatként. Az MGYOSZ szerint mintegy 200 ezer ember hiányzik a hazai munkaerőpiacról. Egyrészt csökken és idősödik a hazai lakosság, miközben több mint félmillióan távoztak külföldre.

Futó úgy véli nem a csodára és a kivándoroltak hazatérésére kell várni, hanem alapjaiban kell megreformálni a szakmunkásképzést. Olyan képzésre van szükség, amely a digitalizálódó világ megköveteltre élethosszig tartó tanulásra helyezi a hangsúlyt. A szövetség tagvállalatainak véleménye az, hogy a szakmunkásképzőkben matematikát, informatikát, valamint a magyar (!) és az angol nyelvet kellene kiemelt óraszámban oktatni.

Futó beszélt arról is, hogy a cégek kutatás-fejlesztés és innováció nélkül hosszabb távon nem lesznek életképesek, a profit ugyanis elsősorban ebből termelődik. A K+F+I terén még egész biztosan nem értük el az uniós átlagot.