Egyelőre csak prototípus, de a Vodafone székházának mélygarázsában már működőképes az AImotive, a HERE Technologies és a Vodafone Magyarország közös parkolási rendszere. A kilenc hónap alatt kifejlesztett rendszerbe az AImotive az önvezető technológiát, pontosabban a mesterségesintelligencia-alapú aiDrive szoftvert, a HERE a garázstérképet, a Vodafone pedig az augusztusban elindított NB-IoT (NarrowBand IoT) hálózatára épülő parkolószenzoros rendszerét adta be.

Működik, de messze még a kereskedelmi verzió

Az automatikus parkolási rendszert a három cég élesben is bemutatta a Vodafone székházának mélygarázsában. Az AImotive önvezető rendszerével ellátott Ford Fusion Hybrid, ha megfontoltan is, gond nélkül képes volt közlekedni és parkolni a tesztterületen emberi beavatkozás nélkül.

A kísérlet egyben az 5G létjogosultságát is hivatott volt demonstrálni, hiszen a parkolóház térképét a parkolóhely-információkkal a Vodafone mobilhálózatán keresztül tölti le az autó szoftvere. Ezt a letöltést minden alkalommal el kell végezni a mélygarázsok bejáratánál, hogy a térképek naprakészek legyenek, emiatt fontos a nagy sávszélesség. A szabad parkolóhelyeket az aiDrive a beérkező szenzoradatokból valós időben látja, így azt is érzékeli, ha az eredetileg kiválasztott parkolót útközben elfoglalták.

A rendszer még akkor is gyorsítja a parkolást, ha az önvezető technológia egyelőre sokkal óvatosabban és lassabban irányítja a helyére az autót egy emberi vezetőnél, mivel sokkal célirányosabban közelíti meg a szabad helyeket. Az AImotive szerint a parkolóházak helykihasználása is jobb lesz, mert a rendszer pontossága miatt közelebb állhatnak egymáshoz az autók (csak az utasok ne felejtsenek el előtte kiszállni...

A mostani parkolási rendszer, amelynek szerves része a térkép, a szenzorhálózat és maga az önvezető megoldás, alapvetően olcsó. A három cég bízik abban, hogy kereskedelmi szempontból is életképes lesz, és felkelti az autógyártó és autóipari beszállító vállalatok érdeklődését. Emellett ipari-logisztikai területeken is életképes lehet.

Megjegyzendő, hogy hasonló rendszer már élesben is működik Európában. Stuttgartban a Mercedes-Benz múzeum garázsában a Daimler és a Bosch közös fejlesztésének köszönhetően nyár óta már nem kell a látogatónak parkolóhelyet keresnie, ha 4. szintű önvezetési képességgel (ez a szint még esetenként igényli az emberi beavatkozást) bíró Mercedese van. Amikor a látogató megérkezik a múzeum parkolójához, kiszáll a kocsiból, és egy telefonos alkalmazásban gombnyomással utasítja a járművet, hogy keressen magának helyet. Az autó a parkolóban kihelyezett szenzorokkal kommunikálva leparkol egy szabad helyre, majd távozáskor gombnyomásra vissza is hívható a garázs kijáratához.

Olcsóbb alkatrészek, rugalmas integráció

A magyar fejlesztésű rendszer előnye az ár lehet. Az AImotive koncepciója a kezdetektől az volt, hogy a (gépi) vizuális érzékelésre építse az önvezető technológiáját. Kiiktatták a meglehetősen drága lézeres radarokat, így hardveroldalon csak kamerákra és utrahangos szenzorokra van szükség – ezek nagyjából száz dollárból kijönnek a startup egyik vezetője szerint. A képi adatokat a mesterséges intelligenciával támogatott aiDrive dolgozza fel. Az egész rendszert úgy alakították ki, hogy az könnyen és jelentős fejlesztések nélkül integrálható legyen az autókkal és szenzorgyártók eszközeivel.

Annak ellenére, hogy az önvezető autók elterjedését az optimista becslések is 10-15 év múlva jósolják, az AImotive, amely az önvezető fejlesztések jelentős globális szereplőjévé vált, vonzza a kockázati tőkét. A legjelentősebb tőkebevonást 2018 elején hajtották végre, akkor 32 millió eurónyi befektetést kaptak olyan tőkealapoktól, mint a Cisco Investments vagy a Robert Bosch Venture Capital. Ezzel egyébként a 20. helyen állnak a CBInsights legjobban finanszírozott európai startupokat listázó idei őszi rangsorában.