Hazai startupokat a szigetországba csalogató újabb kampányt indított a budapesti brit nagykövetség és a Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) a nemzetközi karrierre vágyó innovatív vállalkozások számára.
A világ ötödik leginnovatívabb gazdasága
A legutóbbi hasonló kezdeményezés, amiről négy éve az akkori brit nagykövet Jonathan Knott számolt be a Bitportnak, még az Európai Unióból való kilépés előtt volt, és elsősorban Londonban kínált letelepedési lehetőséget a magyar cégeknek.
A kalandvágyó cégek motivációja a brexit után sem változott, a társaságok most is olyan országokat keresnek, ahol alacsonyak az adminisztrációs költségek, egyszerűek az adózási szabályok, és központi támogatási formák is elérhetőek az induló innovatív vállalkozásoknak.
Az Egyesült Királyságnak azt már nem kell bizonyítania, hogy csúcstechnológiai ország, a világon az ötödik leginnovatívabb ország. Európa gazdaságai közül Dánia után itt a legegyszerűbb vállalkozni, az ország e téren is az előkelő 7. helyen áll globálisan.
A néhány ezer forintnak megfelelő költségű cégbejegyzés egy napot vesz igénybe, a számlanyitással, adóregisztrációval együtt a teljes procedúra nagyjából egy hónap alatt lebonyolítható – hangzott el a konferencián. A kis- és középvállalatok az innovációra fordított költségeinek az egyharmadát leírhatják az adójukban, vagy profit híján visszatérítés formájában juthatnak hozzá. Az Egyesült Királyságban jelenleg 19 százalékos a társasági adó, ami a tervek szerint 2020-ra 17 százalékra csökken.
Sikerágazatokhoz kapcsolódó vállalkozói zónák
Az országban számos kiemelt vállalkozói zóna található, ahol az odatelepülőket adókedvezményekkel és egyéb pénzügyi ösztönzőkkel várják. London főként a fintech startupokat, a midlands-i körzet az űr- és az autóiparban érdekelt társaságokat vonzhatja. Worcestershire a kiberbiztonsági fejlesztések központja, Cambridge és Oxford az élettudományok fejlesztői bázisa, míg a virtuális- és kiterjesztett valóság (VR/AR) innovációit a bristoli körzet fogadja be.
Ezek alkalmazkodnak a brit ipari stratégia fókuszterületeihez a mesterséges intelligenciához (AI), a vezető nélküli autózáshoz, a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez és az öregedő társadalom egészségügyi kihívásainak a megoldásához.
Az Európai Unióból érkező vállalkozások és munkavállalók számára a brexit egyelőre nem hoz jelentősebb változást, az ország unióból való kilépése után következő két éves végrehajtási időszakban sem lesz szükségük vízumra, vagy munkavállalási engedélyre.
Azok a cégek, amelyeket érdekelnek a szigetországbeli lehetőségek a budapesti Brit Nagykövetség külgazdasági osztályához (Department for International Trade) fordulhatnak tájékoztatásért.
Az akcelerátorok között a szigetországban is kiemelt szerepet játszik a világ számos pontján jelen lévő és húsznál több ipari programot futtató Startupbootcamp, amely eddig 580-nál is több vállalkozásnak nyújtott átlagosan egymillió eurónyi támogatást. A programba eddig két magyar vállalkozás a Cubilog és a Thing Blox jutott be.
Elindult a Startup Campus háromlépcsős Soft Landing programja is, amely az érettebb szakaszban lévő startup-ok számára könnyíti meg az angol, illetve a világpiacon való terjeszkedést. Ebben a brit főváros mellett olyan városok is szerepelnek mint, Berlin, Hongkong, vagy Szingapúr. A globális háló lehetővé teszi a különböző ökoszisztémák közötti kapcsolatok kialakítását, ezáltal decentralizált inkubátorként a startup-ok növekedését. A Soft Landing mellett bemutatták még a fókuszált üzleti utazásokat lebonyolító programot, amelynek célja a kapcsolatok kialakításának a felgyorsítása.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak