Azaz ne féltsük saját zsenialitásunkat mások okosságától. Olvassunk minél többet – és minél többfélét.

Tegnap megkezdődött a 95. Ünnepi Könyvhét. A központi helyszín idén is a budapesti Vörösmarty tér, ahol Nádasdy Ádám nyelvész (aki a nyelvtudományról laikusok számára is képes szórakoztatóan, ám roppant informatívan beszélni), költő (nem is akármilyen), műfordító (pl. Dante Isteni színjátéka magyar változatának újraálmodója) nyitotta meg a magyar könyv ünnepét (a lenti videón 6:22-től).

A biteknek a betűk sem ártanak, írtuk a címben, amihez hozzátehetjük: sőt! Ha bitjeinket hasznos munkára szeretnénk fogni, akkor nem elég a szorosan vett szakmai kérdésekkel foglalkoznunk, hanem épp az informatikán kívülről érdemes inspirációt merítenünk. Ehhez pedig nincs is jobb forrás a könyveknél – na jó, egy mély szakmai-baráti beszélgetés sem utolsó szellemi forrás. Az alábbiakban ajánlunk néhány könyvet, melyek az amúgy is szerteágazó infokommunikáció határterületein keletkeztek.

Könyvek munkához és munka után

Mivel az Ünnepi Könyvhéten hagyományosan a szépirodalom viszi a prímet, mi is távolabbról kezdjük: Szemes Botond tanulmánykötetével, a Digitális irodalomtudomány. Olvasás, számítás és ábrázolás egysége az irodalmi elemzésbennel (Kijárat Kiadó). A HUN-REN Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója könyvét nyilván csak a legelszántabbak fogják kézbe venni, pedig tanulmányai egy részében olyan témát dolgoz fel, ami ma a digitalizálódó vállalatokat leginkább izgatja: a tudástermelés alapvető technikáinak kultúrtörténetét. "Milyen tudás állítható elő az olvasás, a számítás és az ábrázolás gyakorlatainak együttes alkalmazásával? Milyen szerepet játszhatnak a számok és az ábrák az irodalomtörténet-írásban, és hogyan járulhatnak hozzá a bölcsészettudományok a számok, adatok és ábrák által uralt világunk megértéséhez?" – sorolja a fülszöveg a vizsgált kérdéseket. Ugye ismerős problémák?

Szintén jó alkalom a könyvünnep, hogy kedvezményes áron beszerezzük Sheena Iyengar Nagy ötlet. Hogyan alkossunk új dolgokat? című könyvét (HVG Kiadó). A szerző a Columbia Egyetem üzleti iskolájának neves tanára, az emberek döntéshozatali mechanizmusainak egyik legismertebb kutatója. 2010-ben megjelent első könyvét (A választás művészete, HVG Kiadó 2010, 2022) szinte azonnal lefordították magyarra. Új könyvének magyar kiadására is mindössze egy évet kellett várni. Ebben Sheena Iyengar nem kevesebbet állít, mint hogy a kreativitás tanulható, tehát fejleszthető és legfőképpen modellezhető képesség. Sőt nemcsak bizonyítja ezt művészek, gondolkodók alkotási folyamatának bemutatásával, hanem módszert is ad kreativitásunk fejlesztéséhez. A könyv jó ellenpontja lehet Barabási Albert László néhány éve megjelent A képlet – A siker egyetemes törvényei (Libri Könyvkiadó Kft., 2018) könyvének, amit valószínűleg most is be lehet szerezni, ha annak idején lemaradtak volna róla.
 


Ha hallgatunk Iyengar tanácsaira, és belevágunk új dolgok megalkotásába, számítanunk kell arra is, hogy időnként megakadunk. De semmi gond, mert leemeljük a polcról Amy C. Edmondson új, könyvét. A jóféle rossz – A kudarckezelés technikája a munkahelyen és a magánéletben (Corvina Kiadó) ugyanis épp abban segít, hogy a kudarcokat képeseken legyünk a helyén kezelni. Edmondson pszichológus, a csapatmunka és a szervezeti tanulás ismert és elismert szakértője, jelenleg a Harvard Egyetem üzleti iskoláját erősíti. Könyvében a kudarcok kezelésével foglalkozik. A kudarc ugyanis jön, bár ösztönösen is az elkerülésére törekszünk. Edmondson abban igyekszik segíteni, hogy ilyenkor ne merüljünk bele a lelkiismeret-furdalás és az önsajnálat langy mocsarába, hanem tanulhatjuk meg, hogyan fordíthatjuk javunkra.

Az informatika kapcsán is egyre több szó esik a fenntarthatóságról. Akit érdekel a problémakör tágabb kontextusa, szerezze be Thomas Piketty angolul 2022-ben megjelent művét, Az egyenlőség rövid történetét (Corvina Kiadó). A világhírű francia közgazdász (egyik alapműve, A tőke a 21. században, 2015-ben jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában) történetiségében, a 18. századtól vizsgálja, hogyan jutottunk el addig, hogy a fenntarthatóság ennyire fontos kérdés lett, és persze ad egyfajta megoldási javaslatot is. Utóbbi valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni. De bármikor elő lehet állni egy hasonlóan koherens ellenjavaslattal...

És végül, de nem utolsósorban: adjuk meg a tiszteletet a kettes számrendszernek, pontosabban egyik elemének, a 0-nak is. Az angolszász ismeretterjesztő irodalom legjobb hagyományait követő Charles Seife matematikus, tudományos újságíró (Science, New Scientist, Scientific American, Slate stb.) egész könyvet szentelt a különleges számnak. Bár a Nulla. Egy veszélyes gondolat története (Typotex Kiadó) jelentős késéssel jelenik meg magyarul (először az ezredfordulón adták ki New Yorkban), az elmúlt negyedszázad alatt mit sem veszített érdekességéből. Seife a matematikai gondolkodás történetének kiváló ismerőjeként izgalmas, Babilon ékírásos tábláitól a kvantummechanikáig tartó kultúrtörténeti utazásra viszi olvasót. És ehhez az úthoz még csak repülőre sem kell ülni.

Olvassanak minél többet és minél többfélét. Tágítja a látómezőt, és mint Csermely Péter akadémikustól tudjuk, a legjobb ötletek onnan jönnek, ahonnan nem is várnánk.

Közösség & HR

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.