Ebben az évben május 5-én rajtolt el a Bitport hagyományos, kétnapos tavaszi CIO Hungary konferenciája. Meghívásunkat ismét rekord számban fogadták el a hazai nagyvállalati informatikai vezetők és a pénzügyi vagy gazdasági területen dolgozó, de IT-beruházásokról döntő vállalati felsővezetők, így 130 regisztrált résztvevőjével a 2016-os CIO Hungary újra megerősítette vezető szerepét a hasonló tematikájú hazai rendezvények között.

Konferencia a digitális transzformációról

A digitális transzformáció fogalma azokat a trendeket rendszerezi, amelyek évek óta meghatározzák a vállalati informatika fejlődését. A mindent mindennel és mindenkivel összekötő kommunikáció, az adatok felértékelődése áthatja a gazdaság minden területét, legyen szó gyártásról, kereskedelemről, pénzügyi szolgáltatásokról vagy kormányzati rendszerekről. Az átalakulás kulcsát a diszruptív technológiák és üzleti modellek jelentik, melyek lebontják és gyökeresen átalakítják a meglévő módszereket.

Az idei CIO Hungary előadásai jórészt erre az átalakulásra fókuszálnak: hol tartanak ma a magyar vállalatok a digitális transzformáció folyamatában, milyen kockázatokkal kell számolniuk, milyen eszközökkel segíthető, gyorsítható a változás? Milyen feladatok hárulnak az IT-szervezetekre, és a legfőbb kérdés: milyen üzleti hozadéka lehet az átalakulásnak?

A konferencia első napját Strausz György, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) alelnöke és Dervenkár István, a Bitport főszerkesztője nyitotta meg. Köszöntőjükben megemlékeztek az életének 80. évében elhunyt Braun Péterről, a VISZ elnökéről, az OTP elnök-vezérigazgatói főtanácsadójáról, akitől a résztvevő kollégák egy perces néma felállással búcsúztak.

Újdonságkereső és biztonságkereső stratégiák

A CIO Hungary nyitó előadását Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, az MTA levelező tagja tartotta, aki a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és az Európai Tehetségsegítő Tanács elnökeként is beszélt a biokémia és a hálózatkutatáshoz, illetve a hálózatkutatás és a tehetséggondozás kapcsolatáról, amelynek egyik központi kérdése a digitális átalakulás és annak hatásai.

A prezentáció bemutatta az ok-okozati gondolkodás átalakulását a digitális világra jellemző, fő okokat és fő okozatokat kereső "mindsetek" kialakulásáig, ahol a konkrét helyzetekben előtérbe kerül az információ és az információs szemét szelektálása. Csermely Péter az embert mint "hálózatképző állatot" mutatta be, amelynek nem csak memóriája hálózatfüggő, de például a hitelességet is kontextuális szempontok szerint értékeli, a leghihetőbb állításokat csomópontnak tekintve az állítások hálózatában.
 

Szó esett a különféle biológiai rendszerek (egy nagyvállalattól vagy a családtól az élesztőgombákon és az idegsejteken át egészen a fehérjékig) reakcióiról, ha azok új körülmények közé, ezáltal pedig válság- és döntéshelyzetbe kerülnek. Már az élesztő is jobban összetartó csoportokat fejleszt a hatékonyság növelése érdekében, és hidakat épít ki távoli csoportok között, megnövelve az új, diszruptív megoldások esélyét, Csermely Péter szerint pedig ez az evolúciós recept más léptékben, például egy céges szervezet szintjén is kézenfekvő.

Hálózatok a döntéshozatalban

Az informatikai vezetők mindezen keresztül bepillantást nyertek a pozitív önértékelésen és pozitív üzeneteken alapuló "hídszerep" jelentőségébe és a networking alapjaiba, az újdonságkereső és a biztonságkereső stratégiák együttesének működésébe. Az énekes madarak viselkedésén keresztül pedig arra is szemléletes példát kaptak, hogy a tényleges fejlődéshez a felejtés képességére is szükség van, vagyis nem érdemes mindig beleszeretniük a legelső ötletükbe.

Csermely Péter hazai vonatkozásban is felhívta a figyelmet az integritás jelentőségére a digitális korban: ennek feltétele a figyelem, a másokra való nyitottság, a hosszú távú gondolkodás, a szabályalkotás, az alkalmazkodás vagy a környezetváltoztatás képessége. Ugyanilyen lényeges a prioritások állítására és megváltoztatására való hajlandóság, de azt is érdemes pontosan tudni, hogy éppen szokványos vagy rendkívüli helyzetben vagyunk-e.

Ezzel kapcsolatos a biokémikus-hálózatkutató professzor előadásának egyik legfontosabb megállapítása: a demokrácia nem morális kérdés, hanem evolúciós parancs az új helyzetek hatékony kezelésére.