Politikailag nulla a haszna, gazdaságilag viszont súlyos következményei vannak a belarusz net lekapcsolásának. Erre jutott összeállításában a Financial Times moszkvai tudósítója.

Miután az országban tüntetéssorozat kezdődött amiatt, mert a belarusz választási bizottság hétfőn Alekszandr Lukasenka elnököt hirdette ki az újabb elnökválasztás győztesének, a kormány részlegesen korlátozta az országban az internet elérését. Többek között akadályozzák keresők, a közösségi média (Facebook, Twitter stb.), a külföldi és független helyi hírportálok, valamint a tüntetés szervezésére használt kommunikációs eszközök (pl. Telegram) hozzáférhetőségét. Hogy általános netproblémák benyomását keltsék, még a Disney és a Walmart oldalait is korlátozták.

A fagyi visszanyalt

Bár a tüntetések szervezői először arra panaszkodtak, hogy az internet korlátozása nagyban megnehezítette a dolgukat, a Financial Times tudósítója szerint nem az ellenzéki szervezkedések, hanem a gazdasági szereplők dolgát nehezítette meg leginkább a fehérorosz kormány lépése – amiért egyébként maga a kormány nem vállalt felelősséget.

A lap például azt állítja, hogy a Telegram üzenetküldő a hatalom minden igyekezete ellenére továbbra is elérhető maradt, és VPN-t is egyre többen kezdtek használni a kommunikációjuk elrejtésére. (Az iOS-es és az andoridos alkalmazások közül is a VPN-ek voltak a legnépszerűbbek az országban az utóbbi napokban.) A hatóságok brutális fellépésit rögzítő felvételek így továbbra is terjednek az országon belül és azon kívül is, nyilatkozta a lapnak egy minszki emberi jogi szervezet aktivistája.

Ezzel szemben a gazdaság nagyon is érzi, hogy a net korlátozásával elvágták a nemzetközi vérkeringéstől. Szerdán a fehérorosz technológiai szektor több mint 300 cégvezetője, fejlesztője, befektetője nyílt levelet tett közzé, amelyben az intézkedés súlyos következményeire figyelmeztet. Mint írják, a technológiai cégek ilyen körülmények között nem tudnak működni, így a hatóságok fellépése lerombolhatja az eddigi eredményeiket, arról nem is beszélve, hogy pillanatok alatt megindulhat a szakemberek tömeges külföldre vándorlása is.

Pedig Fehéroroszország fejlődése szempontjából is nagyon fontos lenne, hogy képes legyen megtartani a technológiai szakembereit. A közelmúltban publikált Startup Blink kutatás, amely a startup-ökoszisztémákat rangsorolja, szoros összefüggést mutat egy gazdaság kilátásai és az ökoszisztéma fejlettsége között. Ebben a rangsorban pedig Fehéroroszország a 63. helyen, a futottak még kategóriában szerepel olyan országok társaságában, mint Kenya (62. hely), Moldva (64.) és Ruanda (65.).

Napi 56 millió mínusz – dollárban

A hivatalos kommunikáció persze egészen más. Míg a fehérorosz állam először tagadta, hogy bármi gond lenne a nettel, most már azt állítja, hogy vannak zavarok az elérésben, de azért olyan külföldiek a felelősek, akik zavart akarnak kelteni az országban.

Ám ezt független szakértők már cáfolták. A Financial Times egy prágai kiberbiztonsági cég, a Qrator Labs méréseire hivatkozik, ami szerint a két, állami tulajdonban lévő, a fehérorosz piacot monopolhelyzetben uraló helyi internetszolgáltató már a választások napjának estéjén radikális korlátozást léptetett életbe. Az IPv6-os protokollon például 80 százalékkal csökkentették a hozzáférést. Egy orosz szakértő szerint ez csak ún. mély csomagszűréssel valósítható meg, amivel az adatcsomagok szűrhetők, átirányíthatók és blokkolhatók. A fehérorosz kormány két éve több millió dollárt költött az ilyen beavatkozásokat támogató eszközökre.

A kormánynak az sem számított, hogy a korlátozásokkal közvetlenül is súlyos károkat okoz a gazdaságban, hiszen akadályozza a bankok működését, a webes kereskedelmet és a különböző online szolgáltatásokat is. Egyes becslések szerint a kár mértéke elérheti a napi 56 millió dollárt.