A Tokiói Egyetem kutatói szerint a technológia megnyithatja az utat a robotok előtt a különféle egyszerű, de tipikusan emberi feladatok elvégzésére.

A robottechnológia éz együttműködő automatizálással megoldható feladatok köre egyre szélesedik, a kollaboratív robotokról (kobotokról) pedig már egy két évvel ezelőtti felmérésben is a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képesek lehetnek elvégezni olyan feladatokat, amelyekre a gépek korábban még alkalmatlanok voltak. A legfrissebb adatokból az is látszik, hogy soha annyi robotot nem állítottak még munkába, mint 2021-ben, és az új gépek egyre nagyobb arányban szolgálnak az emberi munka támogatására, nem pedig a teljes kiváltására.

A gépek ebben a felállásban is általában egyszerű feladatokat hajtanak végre, legyen szó a gyártósorokról, az e-kereskedelmi logisztikáról vagy az éttermi felszolgálásról. Ezért is érdekes, hogy japán kutatók nemrég egy olyan robotot mutattak be, amely képes megoldani a banánhámozás kényes feladatát anélkül, hogy összerontaná a gyümölcs belsejét. Bár a kétkarú gép egyelőre csak az esetek 57 százalékában jár teljes sikerrel, a folyamat tökéletesítése egy olyan jövő felé mutat, ahol a gépek már sokkal kényesebb műveleteket is elvégezhetnek, mint a fém alkatrészek megmunkálása, a dobozok mozgatása vagy a kávé kiszállítása.
 


A Tokiói Egyetem kutatói a fenti videóban mutatták be, hogy az általuk készített robot körülbelül három perc alatt két kézzel felkap és meghámoz egy banánt. A rendszert a "mély imitációs tanulásként" hivatkozott eljárással képezték ki, amelynek során több százszor demonstrálták a banánhámozási műveletet, hogy elegendő adatot állítsanak elő a robot számára a szükséges cselekvések megtanulásához és megismétléséhez. Az 57 százalékos sikerarányt a gép több mint 13 óra edzés után képes elérni. A technológia a kutatók szerint megnyithatja az utat a robotok előtt különféle egyszerű, de tipikusan emberi feladatok elvégzésére, és azt remélik, hogy hosszabb távon enyhítheti a Japánban tapasztalható munkaerőhiányt is.

Cloud & big data

Eladó az óriási genetikai adatbázis, kérdés, ki lesz a vevő és mit kezd vele

A nálunk is ismert 23andMe csődjét követően a tudósok remélik, hogy az új tulajdonos is hozzáférést biztosít nekik a 15 millió korábbi ügyfél genetikai adataihoz. Mások inkább amiatt aggódnak, hogy ki mindenki érdeklődhet még az értékes adatkészlet iránt.
 
Körképünkben áttekintjük, hogy szűkebb és bővebb környezetünkben mit sikerült elérni a digitális gazdaság és életvitel felé vezető úton. Spolier: nem állunk olyan rosszul, mint gondolná, és nem állunk olyan jól, mint szeretné.

a melléklet támogatója a One Solutions

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.