Hatból egy magyar közvetlenül a felkelés utáni és az elalvás előtti pillanatokat is internetezéssel tölti - derül ki többek között ez is a Reacty Digitál által végzett felmérés összefoglalójából. A 771 fő bevonásával idén júliusban készült kutatás adatai nem, életkor, iskolai végzettség, valamint régió szerint reprezentálják a 18-65 éves hazai lakosság véleményét.

A válaszok alapján a magyar internetező hétköznapon szabadidejében átlagosan 4 órát, egy hétvégi napon átlagosan 4,5 órát használja a világhálót aktívan, amiben nincs benne egyetlen perc sem, amit munka vagy tanulás miatt töltenek az emberek az interneten. A 18-29 éves korosztály ennél lényegesen többet netezik, napi szinten átlagosan 5-5,5 órát, hétköznapokon és hétvégi napokon is.

Ez tényleg sok

A kutatást készítők szerint a magyarok reálisan látják saját szokásaikat ezen a téren, mivel a ténylegesen netezéssel töltött idő, és ezen idő szubjektív értékelése összhangban van egymással. A legtöbben (44 százalék) sokallják a saját online eltöltött idejüket, ugyanakkor nem érzik problémásnak a helyzetet, míg ötödüket kifejezetten zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életükből az internethasználat.

Az internethasználók 16 százaléka szinte abban a pillanatban, ahogy kinyitja reggel a szemét, fellép az internetre, és elalvás előtt is szinte az utolsó pillanatig internetezik. Alkalmanként majdnem mindenkivel előfordul, hogy már befejezné a böngészést, de még egy dolgot megnéz, majd még egyet és aztán ez elhúzódik, míg napi szinten a lakosság negyede kerül bele ebbe a spirálba. Ez a negatív spirál nem csak a legfiatalabbakat érinti, a 30-40 év közöttiek körében is ugyanúgy jelen van, míg 40 éves kor felett ritkábban fordul elő.

Az internetező lakosság negyede kipróbálta már, milyen legalább néhány napra elvonulni a digitális térből és pozitív élmény volt számára, tizedének ugyanez negatív élmény volt, míg további negyede szeretné ezt kipróbálni, de még nem tette.

Problémás tünetek

Az összefoglaló kitér arra is, hogy a problémás internethasználat nem kizárólag az idő függvénye, mivel az egyénileg eltérő megítélés alá eshet. A problémás viselkedés, viszonyulás megjelenéseit jellemzően három problémakörbe sorolják.

Az egyik csoportba a megvonásos tünetek tartoznak, amikor valaki nyugtalan, feszült, ha nem internetezik eleget, és aztán ez az érzés elmúlik, ha újra internetezik. A másik csoport az elhanyagolás, a mindennapi feladatok, alapvető szükségletek, társas kapcsolatok háttérbe helyezése. A harmadik témakör pedig a kontrollvesztés, amikor valaki szeretne kevesebbet vagy ritkábban netezni, de nem tud.

A válaszok alapján a megkérdezettek 19 százalékára jellemző, hogy elhanyagol bizonyos tevékenységeket a netezés miatt, 16 százalék esetében fordul elő kontrollvesztés, míg 8 százalék megvonásos tünetekről számolt be az internetezéshez kapcsolódóan. Legalább az egyik probléma a 18-65 éves internetező lakosság 27 százalékát érinti, míg mindhárom problémakör megnyilvánulásait 4 százalék tapasztalja gyakran magán.