A Volkswagen dízelbotránya óta kiderült, hogy nem is igazán létezik olyan autógyártó, amely ne trükközött volna a a teszteken a kérosanyag-kibocsátás mérésének szoftveres manipulációjával. Minderre persze csak magyarázatot lehet találni, mentséget semmiképpen, de ettől mág tény, hogy a PR-katasztrófa óriási lökést adott a német elektromosautó-fejlesztéseknek, ráirányítva a figyelmet az elektromos a már futó projektekre is. Közhely, hogy a piacon a diszruptív erőt mág mindig az amerikai Tesla képviseli, amely azonban nem igazán rendelkezik olyan technológiai vagy üzleti modellel, amit más ne tudna lemásolni – főleg, ha megvannak hozzá a forrásai, nem beszélve a tömeggyártással kapcsolatos tapasztalatrokról.

A hagyományos iparági szereplők az elmúlt időben alaposan rácáfoltak azokra az aggályokra is, hogy sem a toborzás, sem a know-how szintjén nem lesznek képesek felvenni a versenyt a technológiai cégekkel az önvezető rendszerek és más digitális fejlesztések területén. Mindebből esetenként kevesebb látszik, mert az autógyártók sokkal megfontoltabban ítélnek egy-egy technológiát biztonságosnak és piacérettnek. Az viszont már kiderült, hogy az egyenlet inkább fordítva működik: a technológiai vállalatok voltak azok, amelyeknek rá kellett ébredniük, hogy az autógyártás sokkal bonyolultabb dolog annál, hogy kövér csekkek aláírásával pillanatok alatt fel lehetne építeni hozzá a megfelelő hátteret és ökoszisztémát.

A Reuters tavaly januárban közölt összeállításából kiderült, hogy a nagy amerikai autógyártók akkor már 19 milliárd dollár értékű befektetést jelentettek be az elektromobilitáshoz kapcsolódó innováció támogatására, a kínai iparági szereplők pedig a tervezés szintjén 21 milliárdnál jártak. A német autóipari konszernek villantottak, ott ugyanis pontos céldátumok nélkül ugyan, de 52 milliárd dollárnyi költést harangoztak be, így globálisan már több mint 90 milliárd dollárnyi beruházásról volt szó. A téteket pedig folyamatosan emelkednek azoknak a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, amelyek például a legnagyobb piacon, Kínában is sorra megjelennek az elektromoblitással kapcsolatos kvóták formájában.

A németek az átalakulással sem szoktak viccelni

A hírügynökség most, valamivel több mint egy évvel később ismét rekord összegű fejlesztésekről számolt be. A Genfi Autószalon néhány nap múlva esedékes megnyitója előtt a németországi autógyárakat és beszállítókat tömörítő VDA elnöke, Bernhard Mattes beszélt arról, hogy a szervezet ernyője alá tartozó cégek már a következő három évben közel 60 milliárd eurót forgatnak az elektromos járművek és önvezető technológiák gyártásába és kutatásába. Ebből 40 milliárd eurót közvetlenül az elektromobilitással kapcsolatos beruházások tesznek majd ki, míg továbi 18 milliárd az automatizált működés, a hálózati funkciók és más, digitális készségek fejlesztésére fordítanak.

A VDA elnöke szerint az említett hároméves ciklus végére a némert autógyártók már a jelenleginél háromszor több, százas nagyságrendű modellválasztékkal lesznek jelen a piacon. Az Európai Unióban az elektromos járművek arányának gyorsabb emelkedését várja attól az egyszerű körülménytől, hogy az EU az elektromobilitás terjedését könnyítő és ösztönző intézkedések nélkül képtelen lesz elrni a 2030-ra előirányzott széndioxid-kibocsátási szintet, ehhez pedig a szervezet és a tagországok szintjén is a szabályozás átalakítására lesz szükség. Persze a változás elsősorban a német piacon és a nagyobb uniós gazdaságokon múlik, ahol az EU-s átlagnál jóval magasabb lesz a regisztrált új elektromos járművek aránya.

Mattes mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elektromobilitás fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a vonatkozó infrastruktúra (vagyis a töltőállomások rendszerének) megfelelő ütemű kiépítése. Emellett tovább erősítené az elektromos járművek vásárlóinak pozitív megkülönböztetését, értve ez alatt azt a kedvezményrendszert, ami most is létezik ugyan, de nem jelent megfelelő anyagi motivációt az elektromos autók vásárlásához. A fenti, három évre szóló 60 miliárd eurós összeg így más összefüggésekben, mondjuk az infrastrukturális fejlesztések figyelembe vételével még tovább fokozható. Csakúgy, mint a gyártók hosszabb távra szóló terveivel: a VW konszern például 2030-ig egymagában 70 milliárd eurót forgatna az új technológiákba (ebből 50 milliárd az akkumulátorgyártó kapacitások kiépítésébe), és addigra szintén egymaga 300 különféle elektromos modellt vinne piacra.