Nézzük az ismert közhelyeket! Az 5G forradalmasítja életünket, a társadalom és az ipar működését. Vagy: az 5G mindenkit és mindent összekapcsol: gépeket, embereket, tárgyakat. Az 5G leküzdi a digitális akadályokat, mert gyors, megbízható kapcsolatot biztosít alacsony késleltetéssel nagy mennyiségű adatfolyamok esetében is. És így tovább.

Arról meglehetősen eltérően vélekednek a piackutatók, hogy magának az 5G-s technológiának a különböző felhasználási területeivel együtt mekkora a piaci potenciálja, de impozánsan nagy számok röpködnek. Az Allied Market Research egy idei felmérése szerint a teljes 5G technológia piaca (hardver, szoftver, szolgáltatás) beleértve olyan 5G-t nélkülözhetetlenül tartalmazó technológiákat, mint az önvezetés vagy az ipari automatizáció, egy évtizeden belül kb. a 160-szorosára nő. 2020-ban még épp csak meghaladta az 5 milliárd dollárt, de a kutatócég szerint az évtized végére közelít a 800 milliárd dollárhoz. (Tegyük hozzá, hogy eleve 2019-2020 táján kezdődtek meg a hálózatépítések – Magyarországon is.)

A Markets and Markets Research szerint idén kb. 107 milliárd dollár körül alakul az 5G-s szolgáltatások piaca, de 2027-re meghaladhatja a 330 milliárdot. De bármely  5G-vel kapcsolatos részterületet vizsgálnak is a kutatók, rendre dinamikus növekedést jósolnak.

Jobb és gazdaságosabban üzemeltethető hálózat

De mit gondolnak az iparág szereplői? Valószínűleg hasonlóan pozitív dolgokat, ahogy abban is többé-kevésbé konszenzus van közöttük, hogy az 5G egyelőre (és talán még jó ideig) nem a végfelhasználók játéktere, mivel számukra felhasználói élményben a 4G-hez képest minimális (vagy alig érzékelhető) javulást hoz. Természetesen a technológia kiválóan alkalmas a növekvő végfelhasználói igények (pl. streaming tartalmak elérése) kielégítésére is, de a szolgáltatók azért máshol keresik a hálózatfejlesztési beruházások megtérülését: tárgyak internete (IoT), mesterséges intelligencia, számítógépes látás, dróntechnológia, robotika, intelligens gyártás, logisztika, VR/AR, önvezetés, robotsebészet, kvantumszámítástechnika, hogy csak néhányat említsünk az ígéretes alkalmazási területek közül. Az 5G ma egy kicsit a kommunikációs technológiák svájci bicskájaka: mindenre is jó...

De mint a Yettel egy közelmúltban szervezett háttérbeszélgetésén kiderült, a szolgáltató-hálózatüzemeltető cégek számára is hordoz előnyöket – az új piaci lehetőségeken túl. Ahogy Koller György, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese fogalmazott, a szolgáltatók folyamatos fejlesztési kényszerben vannak, mivel a régi (pl. 3G-hez telepített) hálózati eszközeik nem alkalmasak új kommunikációs technológiák fejlesztésére.

Ugyanakkor másik oldalról nézve érdemes is fejleszteni, mert – szintén Kollert idézve – "a korábban 3G-re használt 900 és 2100 MHz-es frekvenciakészlet sokkal hatékonyabban hasznosítható 5G-n". Már egy 4G-s bázisállomás is két-háromszor akkora sávszélességgel képes sugározni, mint egy 3G-s, az 5G pedig ennek többszörösét tudja, miközben lényegében a korábbi eszközök sokszorosát tudja egy időben kiszolgálni.

A fejlesztésekkel nőtt a hálózatok komplexitása is. Annak idején a 2G még csupán két frekvenciasávot használt, most viszont a Yettel például hét frekvenciasávval és többféle technológiával dolgozik. A hálózatnak pedig úgy kell kezelnie ezeket, hogy maga a felhasználó abból semmit se érzékeljen, például legfeljebb abból lássa, hogy a mobilja 4G-re váltott, hogy megváltozik kijelzőjén a felirat.

Mit hoztak az egyes mobiltechnológiák?

De bonyolították a helyzetet a készülékgyártók is, egy csomó olyan fejlesztés történt akár hardver (pl. dual SIM-es készülékek), akár operációs rendszer szintjén (megjelentek pl. operátorspecifikus komponensek), amely befolyásolja a készülékek működését adott hálózaton, mondta Koller.

Mi az 5G ára?

Miközben az 5G valóban tág lehetőségeket biztosít az innovatív megoldásoknak, van néhány jellemzője, ami korlátozhatja gyors elterjedését. Az első, hogy a 4G-n "mobilszocializálódott" végfelhasználó számára nem hoz látványos javulást. A ma népszerű alapvető szolgáltatások (pl. videostreaming, internetböngészés stb.) ugyanis 4G-n is megfelelő élményt nyújtanak.

Szűk keresztmetszet lehet egy ideig a lefedettség is. A valódi 5G-élményt nyújtó (GHz fölött működő) bázisállomásokat sokkal sokkal sűrűbben kell telepíteni, mint pl. a 4G-nél, ami megdrágítja egy országos lefedettségű hálózat kiépítését. Koller György szerint az 5G emiatt a privát hálózatokat vagy campus networköket leszámítva jó ideig a sűrűn lakott településeken fog terjedni.

És van még egy problémás terület: az energiahatékonyság, amely néhány éve kiemelt kérdéssé vált minden technológiai területen. Zöldebb technológia-e az 5G, mint az elődei? Az biztos, hogy hatékonyabb, hiszen az adategységre vetített energiafogyasztása kisebb. Ha azonban egy azonos lefedettséget biztosító 4G-s és 5G-s hálózatot összevetünk, akkor már más a helyzet. Erről Kínában, ahol tavaly év végéig 1,3 millió 5G-s bázisállomást telepítettek, konkrét tapasztalatok is vannak. A Huawei egy szakértője például a vállalat blogján arról ír, hogy hiába jobb az 5G watt/bit mutatója, a hálózat egészének az energiaigénye jelentősen nő. Egyébként részben épp a Koller által is említett komplexitás miatt – például hogy több frekvenciasávot kezelő berendezéseket kell használni –, részben a megnövekedő adatforgalom miatt.

A téma a környezeti terhelés és a hálózatüzemeltetési költségek szempontjából sem elhanyagolható: a szolgáltatók a működési költségük 5-6 százalékát fordítják energiára. Ezért is van terítéken a kérdés szinte az összes hálózatieszköz-gyártónál. Az Ericsson egy tavalyi blogbejegyzésében azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az 5G szabvány elődeihez képest sokkal tágabb lehetőségeket biztosít energiatakarékos funkciók megvalósítására.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Yettel támogatásával készült. Részletek »