Elsőként a Bloomberg szellőztette meg, hogy véget érhet a Yahoo több mint két évtizedes története: a lap vasárnapi beszámolója szerint a Verizon tett 5 milliárd dolláros ajánlatot a küszködő dotkom birodalom felvásárlására. A két társaságot már a nyár elején hírbe hozták egymással, de akkor még csak a Yahoo portfóliójának elemenként való kiárusításról volt szó: a Verizon állítólag csak a médiafelületek iránt érdeklődött, míg a cég több milliárd dollárt érő szabadalmaira másik vevőt kerestek.
Ezúttal tényleg megvették
A felek végül hétfőn jelentették be hivatalosan, hogy a távközlési szolgáltató 4,83 millió dollárt fizet a Yahoo webes érdekeltségeiért, ami nem érinti a állalat szellemi tulajdonának megfelelő részét, és azokat az összesen 40 milliárd dollár értékű befektetéseket sem, amelyek révén a Yahoo az Alibaba Group és a Yahoo Japan meghatározó tulajdonosa. Miután azonban a cég alaptevékenysége teljes egészében a Verizonhoz kerül, a felvásárlás gyakorlatilag a Yahoo önálló pályafutásának végét jelenti.
A Verizon tavaly májusban már a dotkom korszak (és az internetlufi) másik főszereplőjét, az AOL-t is megszerezte hasonló nagyságrendű, 4,4 milliárd dolláros áron. A Verizon most ehhez az üzletágához adja hozzá a Yahoo webes szolgáltatásait, vagyis a levelezést, a hírcsatornákat vagy a sport- és üzleti szolgáltatásokat. A vergődő Yahoo a mai napig havi egymilliárd felhasználóval kerül kapcsolatba, ami erős lökést adhat a globálisan 187 milliárd dollárosra becsült online hirdetési piacon erősítő Verizonnak.
A felvásárlás nyomán létrejövő új szervezeti felépítésről egyelőre keveset tudni: egyelőre mindenki "kollektív szinergiáról", versenyképes mobil médiáról meg nyílt és skálázható online megoldásokról beszél, aminek egyelőre nulla információértéke van. Ugyanígy kérdéses a Yahoo vezérigazgatója, Marissa Mayer jövője is, aki a maga részéről tovább irányítaná az online brandet, de az AOL egyik vezetője a Bloombergnek adott nyilatkozatában még korainak nevezte, hogy Mayer későbbi feladatairól beszéljen.
Elfogyott a befektetők türelme
A dotkom lufi csúcspontján a Yahoo cégértéke közel 240 milliárd dollár volt (az AOL ugyanakkor 220 milliárdot ért), így a mostani felvásárlás a egy korszak szimbolikus lezárásának is tekinthető. Miután 2008-ban visszautasította a Microsoft 45 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, a Yahoo átalakításokkal próbálkozó vezetősége folyamatos befektetői nyomás alatt állt, amivel a 2012-ben a Google-től érkező sztármenedzser Mayer sem tudott megbirkózni, és nem sikerült életképes alternatívát feléptenie az online hirdetési piacon a Google és a Facebook úthengere mellett.
Amellett, hogy a társaság már évek óta különösebb sikerek nélkül próbálkozott hirdetési üzletének átalakításával, és az utóbbi időben már közmondásos volt, hogy a társaság tulajdonképpen csak egy púp a saját befektetési portfóliója hátán: utóbbit már régóta magasabban jegyzik, mint a Yahoo tényleges cégértékét, és a vállalat likviditása sem elsősorban az alaptevékenységének köszönhető, hanem az olyan manővereknek, mint amilyen az Alibaba tőzsdére lépésekor 122 millió darab Alibaba-részvény 5 milliárd dolláros eladása volt.
A Yahoo részvényesei A Yahoo márka története természetesen mindezzel még nem ért véget. Azonban aki emlékszik rá, hogy milyen volt a betárcsázós internet korában egy Yahoo-fiókban bogarászni, az egyetért a Forrester Research elemzőjével: kár, hogy egy olyan vállalat, amelynek meghatározó szerepe volt a jelenlegi gazdaság kialakulásában, egy végkiárusításon fejezi be a karrierjét.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak