Most hozták nilvánosságra a GKI Digital és az Árukereső.hu felmérését a hazai online kiskereskedelem tavalyi alakulásáról. A potenciális vevőkör és az átlagos kosárérték ugyan csak minimálisan nőtt 2018-hoz képest, ám a vásárlási alkalmak sűrűsödése miatt így is bőven kétszámjegyű volt az összforgalom bővülése.

Egyre kövérebb a tortaszelet

A hazai teljes kiskereskedelmi volumen tavaly megközelítette a bruttó 10 ezer milliárd forintot, amiből immár nagyon tekintélyes, 6,3 százalékos szeletet tudhatnak magukénak a magyarországi internetes áruházak. A több mint 625 milliárdra taksált 2019-es forgalmat a kutatócég mérései szerint 3,3 millió honfitársunk, azaz az aktívan internetező felnőtt lakosság nagyjából 55 százaléka hozta össze. (Érdekesség, hogy egy másik kutatás ennél jóval nagyobb tábort mért még tavaly. Az eNet 5,4 millió online vásárlóval számolt, ami a teljes felnőtt internetező lakosság 91 százalékának felel meg. A nagy különbségre csak részben lehet magyarázat, hogy az 5,4 millióban benne vannak a csak külföldről rendelők is.)
 

A kép kattintásra nagyítható

Tavaly az átlagos fogyasztói kosár értéke csak minimálisan, az inflációt alig meghaladó mértékben (2,7%) nőtt. A vásárlói kör ennél csak valamivel jobb éves növekedést tud felmutatni (3,3%). Ezeknél a tényezőknél sokkal dinamikusabban fejlődött a vásárlási gyakoriság. Az egy főre jutó éves, online rendelésszám 10 százalékos emelkedést követően, 2019-ben elérte a 13,2 online vásárlás/fő szintet. Az éves átlagos költés pedig összességében megközelítette a bruttó 190 ezer forintot. A magyar vásárlók 2019-ben több mint 43 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek, és mintegy 17 milliót határon túli – főleg kínai – webáruházaknak.

Házhoz kérjük

Kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban 2019-ben is a házhoz szállítást választották – ez a megoldás adta a 2019-ben teljesített online tranzakciók több mint felét (52%). A felmérést készítő szerint az elmúlt évek során ez a szolgáltatás sokat fejlődött: tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá vált a vásárlók számára. Egy ilyenre példa az, hogy a logisztikai cégek többsége már szűk, jellemzően 1-3 órás időintervallumokat megadva tudják teljesíteni a rendeléseket.

Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett csomagpontok szerepe tranzakció-arány tekintetében továbbra is csökken (két év alatt 19-ről 16 százalékra csökkent a részesedés). Bár országszerte mintegy 5000 kiskereskedelmi egységben érhető el legalább egy féle csomagponti szolgáltatás, a hálózatok mérete érdemben nem tudott bővülni az utóbbi 2 évben.

A magyar online kiskereskedelemben is egyre erőteljesebben érezteti hatását az a nemzetközi trend, hogy a kereskedelemben már ismert, meghatározó kereskedők összekötik online áruházukat az általuk üzemeltetett bolthálózattal. Az online és hagyományos csatorna ötvözésének legnyilvánvalóbb példája a "click and collect" néven futó vásárlási mód, amely tulajdonképp az üzletek és a központi webshop integrált kezelését jelenti: így a fogyasztók online rendeléseiket az általuk megjelölt üzletben vehetik át. Tavaly a magyarországi online rendeléseknek több mint 27 százalékát a vásárlók személyes bolti átvétellel kérték. A személyes átvétel jelentősége pedig forgalom-arányosan még szembetűnőbb: a teljes online kiskereskedelmi forgalom mintegy 80 százaléka többcsatornás kereskedőknél realizálódik.

Növekvő fellegek

Ami az idei évet illeti, már koránt sincs felhőtlen optimizmus. A tanulmány készítői többek között a forint gyengélkedését (és az ebből fakadó áremelkedést) és a globálisan tapasztalható gazdasági bizonytalanságot emelték ki. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a koronavírus egyre súlyosabb hatása sem. Ezzel kapcsolatban a vásárlókra gyakorolt hatást még megtippelni sem lehet, de az már most látszik, hogy az ellátási láncban keletkező problémák kihatnak a rendelések teljesítésére.

A kutatók Hagyományosan publikálják a kereskedői hangulatot reprezentáló OKI indexet is, ami jelenleg meglehetősen alacsony értéken áll. Míg 2019 utolsó negyedévét kimagaslóan értékelték a kereskedők, addig saját a jövőbeli kilátásaikat, és a magyar gazdaság várható helyzetét negatívan látják, így összességében az OKI index az elmúlt 4 év legalacsonyabb értékét vette fel: az egy éve ilyenkor még 24,3-on álló mutató 2020 januárjára 16,4-re esett vissza.