Nem akarja elkapkodni a digitális euró bevezetését az Európai Központi Bank (EKB) – mondta a Nikkeinek Fabio Panetta olasz közgazdász, a bank igazgatótanácsának tagja, a digitális euróval foglalkozó magas szintű munkacsoport elnöke.

Kína gyorsan lépett, de nem kell utánarohanni

Panetta hangsúlyozta, nem szabad engedni, hogy az EKB döntéseit a digitális valuta vagy más döntések terén is befolyásolják az EU-n kívüli narratívák. A lépéseket az euróövezet adatai kell vezéreljék.

A pénzügyi szakember úgy véli, a digitális euró legkorábban 2026 körül jelenhet meg. Ezzel az Európai Unió jóval elmarad Kína mögött. Mint a közelmúltban írtuk, a kínai jegybank már a határokon átnyúló fizetést is teszteli hongkongi bankok segítségével, és 2022-ben, a Pekingben rendezendő téli olimpián a nagyközönségnek is be szeretnék mutatni a digitális jüant. Ezzel szemben az EKB csak akkor dönt a digitális euró bevezetéséről, ha annak felhasználhatóságát körültekintően tesztelte, illetve meggyőződött arról, hogy nem veszélyezteti az euroövezet pénzügyi stabilitását (a szakember szerint a digitális pénz olyan típusú tranzakciókat is ösztönözhet, melyek erősen rombolhatják azt, különösen válsághelyzetben).

Ez nem verseny, mondta Panetta a Nikkeinek. Ugyanakkor a digitális pénz bevezetése nagyon fontos, ha az EU meg akarja akadályozni, hogy az európai kiskereskedelmi fizetési piacot néhány nem európai szereplő uralja. Ha ugyanis ezt nem sikerül véghez vinni, akkor erősen sérül a Unión belül a piaci verseny, és komoly adatvédelmi problémákhoz is vezethet az EU-n kívüli szereplők túlsúlya. A tét az Unió monetáris és pénzügyi szuverenitása.

Panettát a digitális jüanról is kérdezték. Szerinte Kínára inkább partnerként és nem versenytársként kell tekinteni. A jegybanki digitális pénznemek közötti interoperabilitás kiépítése ugyanis hosszabb távon az EU számára is előnyös lehet. Mint mondta, tanulhatunk egymástól, és jobban megértjük azokat a kihívásokat, amelyek a digitális valuta bevezetésével járnak.

Tervekben nincs hiányára

A digitális pénzek körüli felhajtás a jegybankokat világszerte arra késztette, hogy lépjenek ebbe az irányba. A törekvéseket az is erősítette, hogy a blockchainre, azaz az elosztott főkönyvi technológiára épülő digitális eszközök a szabályozási kísérletek ellenére lényegében egy nagyon nehezen ellenőrizhető piacot alakítottak ki, amit a központi bankok próbálnak ellensúlyozni, de közben figyelembe kell venniük olyan szempontokat is – mindenekelőtt a világgazdaság működése szempontjából kulcsfontosságú pénzügyi stabilitást –, amivel a különböző digitális pénzek nem foglalkoznak. Emiatt a fejlesztések is lassabban haladnak.

Az USA jegybankjának szerepét ellátó Federal Reserve (Fed) kormányzótanácsának egyik tagja tavaly februárban beszélt arról, hogy dolgoznak valamiféle digitális dolláron, hogy ellensúlyozzák a különböző magánkezdeményezéseket.

Nem sokkal később hat központi bank – a brit, a japán, a kanadai, a svéd és a svájci, valamint az uniós (EKB) – és a Nemzetközi Fizetések Bankja tárgyalásokat kezdett a határokon átnyúló fizetésekről és biztonsági kérdésekről. Az valószínűleg nem véletlen egybeesés volt, hogy ugyanaz a hat jegybank ült egy asztalhoz, amely a digitális valuták fejlesztésében is összehangolja a kutatásait. Akkor még az egyik érintett jegybank úgy kommentálta a megbeszéléseket, hogy bár nincs napirenden a digitális pénz bevezetése, a jegybankoknak fel kell készülni arra, hogy szükség esetén gyorsan tudjanak lépni.

Az EKB egyébként tavaly októberben jelentette be, hogy fokozza az erőfeszítéseit a digitális euró bevezetésére, és ehhez nyilvános konzultációt is szervez.