Pontosabban tölthetnénk le, a saját infrastuktúránk teljesítménye alapján. Ezzel pedig Magyarország a kilencedik helyen áll a nemzetközi rangsorban, hat helyet javítva tavaly óta.

A brit Cable oldalán közzétett lista 12 hónapon keresztül, 2017 és 2018 májusa között gyűjtött sebességteszt-adatokat szerkeszt egyetlen táblázatba, amelyek változatos forrásokból (Open Technology Institute, Google Open Source Research, Princeton University - PlanetLab stb.) származó mérések alapján rangsorolja a világ 200 országának szélessávú hálózatait. Ez gyakorlatilag teljes lefedettséget jelent: a néhány hiányzó állam vagy azért nem került a listára, mert óriási területei és fejletlen digitális infrastruktúrája miatt nincs értelme az országra húzható átlagokról beszélni.

A listát a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is Szingapúr vezeti 60,39 Mbps átlagos letöltési sebességgel, Svédország pedig továbbra is a második 46 Mbps eredménnyel. Az élen a leginkább látványos fejlődést Románia és Luxemburg produkálta: az előbbi a tizennyolcadik helyről ugrott az ötödikre, utóbbi a harmincharmadikról javított a nyolcadikra. 

Szingapúrt egyébként rögtön tíz európai állam követi, de nagyobb kitekintésben is elmondható, hogy az élmezőnyben javarészt európai országokat találunk – az első húszban tizenötöt, az első harmincban huszonkettőt, de az első százból is csak egyetlen európai ország (Örményország) csúszik ki. A több mint 160 millió mérésre épülő kompiláció alapján a globális átlag 9,1 Mbps (szemben a tavalyi 7,4 Mbps-mal), ami a lista hatvannyolcadik helyére lenne elegendő.

Mindenki fejlődik, de a különbségek is egyre nőnek

Bár a világátlag 23 százalékos emelkedése első ránézésre nagyon jól mutat, a kétszázas lista első fele 5,43 Mbps átlagos fejlődést jegyzett, míg a második száz ország mindössze 0,41 Mbps-ot, vagyis a szélessávú szakadék tovább szélesedett a mezőny eleje és vége között. Ez rendre 29 illetve 24 százalékos éves növekedést jelent, vagyis minden régió nagyjából hasonló ütemben fejlődik, csak éppen összehasonlíthatatlanul más bázisról indulva.

Magyarország ezúttal 34,01 Mbps eredménnyel a kilencedik, miután az előző évben 23,16 Mbps-mal a tizenötödik helyen állt. Ez azt jelenti, hogy a mérések alapján idehaza átlagosan 20 perc alatt lehet letölteni egy 5 gigabájtos HD mozifilmet – összehasonlításképpen, a listavezető Szingapúrban erre valamivel több mint 11 percet kell szánni, míg az Egyesült Államokban több mint 26 percet, a hi-tech fellegvárként számon tartott Ausztráliában pedig majdnem egy teljes órát.

Érdemes megjegyezni, hogy mindezek a statisztikák – amelyek egyébként a tavalyihoz képest már háromszor több mérés összesítésén alapulnak – csak viszonyszámként foghatók fel. Nagyjából visszaadják azt az ökölszabályt, hogy a gazdasági fejlettség és az egyes országok területének aránya visszaköszön az átlagos szélessávú letöltési sebességben, és bemutatják az egyes infrastruktúrák egymáshoz mérhető (hangsúlyozottan átlagos) állapotát. Viszont semmiképpen sem jelentik, hogy Magyarországon például minden szélessávú előfizető minden forrásból 20 percenként szedi le az 5 gigabájtos adatcsomagokat.

A Cable anyaga az interaktív térképpel és a táblázatban letölthető adatokkal együtt itt érhető el.

Közösség & HR

Van az a pénz... Kivették a kínai App Store-ból a WhatsAppot és Threadset

Peking szerint a Meta két mobil appja nemzetbiztonsági aggályokat vet fel.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.