Pontosabban tölthetnénk le, a saját infrastuktúránk teljesítménye alapján. Ezzel pedig Magyarország a kilencedik helyen áll a nemzetközi rangsorban, hat helyet javítva tavaly óta.

A brit Cable oldalán közzétett lista 12 hónapon keresztül, 2017 és 2018 májusa között gyűjtött sebességteszt-adatokat szerkeszt egyetlen táblázatba, amelyek változatos forrásokból (Open Technology Institute, Google Open Source Research, Princeton University - PlanetLab stb.) származó mérések alapján rangsorolja a világ 200 országának szélessávú hálózatait. Ez gyakorlatilag teljes lefedettséget jelent: a néhány hiányzó állam vagy azért nem került a listára, mert óriási területei és fejletlen digitális infrastruktúrája miatt nincs értelme az országra húzható átlagokról beszélni.

A listát a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is Szingapúr vezeti 60,39 Mbps átlagos letöltési sebességgel, Svédország pedig továbbra is a második 46 Mbps eredménnyel. Az élen a leginkább látványos fejlődést Románia és Luxemburg produkálta: az előbbi a tizennyolcadik helyről ugrott az ötödikre, utóbbi a harmincharmadikról javított a nyolcadikra. 

Szingapúrt egyébként rögtön tíz európai állam követi, de nagyobb kitekintésben is elmondható, hogy az élmezőnyben javarészt európai országokat találunk – az első húszban tizenötöt, az első harmincban huszonkettőt, de az első százból is csak egyetlen európai ország (Örményország) csúszik ki. A több mint 160 millió mérésre épülő kompiláció alapján a globális átlag 9,1 Mbps (szemben a tavalyi 7,4 Mbps-mal), ami a lista hatvannyolcadik helyére lenne elegendő.

Mindenki fejlődik, de a különbségek is egyre nőnek

Bár a világátlag 23 százalékos emelkedése első ránézésre nagyon jól mutat, a kétszázas lista első fele 5,43 Mbps átlagos fejlődést jegyzett, míg a második száz ország mindössze 0,41 Mbps-ot, vagyis a szélessávú szakadék tovább szélesedett a mezőny eleje és vége között. Ez rendre 29 illetve 24 százalékos éves növekedést jelent, vagyis minden régió nagyjából hasonló ütemben fejlődik, csak éppen összehasonlíthatatlanul más bázisról indulva.

Magyarország ezúttal 34,01 Mbps eredménnyel a kilencedik, miután az előző évben 23,16 Mbps-mal a tizenötödik helyen állt. Ez azt jelenti, hogy a mérések alapján idehaza átlagosan 20 perc alatt lehet letölteni egy 5 gigabájtos HD mozifilmet – összehasonlításképpen, a listavezető Szingapúrban erre valamivel több mint 11 percet kell szánni, míg az Egyesült Államokban több mint 26 percet, a hi-tech fellegvárként számon tartott Ausztráliában pedig majdnem egy teljes órát.

Érdemes megjegyezni, hogy mindezek a statisztikák – amelyek egyébként a tavalyihoz képest már háromszor több mérés összesítésén alapulnak – csak viszonyszámként foghatók fel. Nagyjából visszaadják azt az ökölszabályt, hogy a gazdasági fejlettség és az egyes országok területének aránya visszaköszön az átlagos szélessávú letöltési sebességben, és bemutatják az egyes infrastruktúrák egymáshoz mérhető (hangsúlyozottan átlagos) állapotát. Viszont semmiképpen sem jelentik, hogy Magyarországon például minden szélessávú előfizető minden forrásból 20 percenként szedi le az 5 gigabájtos adatcsomagokat.

A Cable anyaga az interaktív térképpel és a táblázatban letölthető adatokkal együtt itt érhető el.

Közösség & HR

Még a Microsoft kutatói szerint sem szabad vakon bízni az MI-ágensekben

Legalábbis ami az irodai feladatok delegálását és a rájuk bízott dokumentumokat illeti, mert a hosszabb munkafolyamatok során képesek teljesen tönkretenni azokat.
 
Hirdetés

Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció

A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.

Felhőalapú automatizációs modellek konkrét vállalati felhasználásban - hat folyamat, ahol már bizonyított az AIaaS és az RPAaaS.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.