Az ausztrál szenátusban csütörtökön hagyták jóvá a közösségimédia használatának alsó határát 16 éves korban megállapító törvényt, ami arra kényszerítené a nagy technológiai szolgáltatókat is, hogy megakadályozzák a fiatalabb felhasználók bejelentkezését. A szabályozás érvényesítésére szolgáló módszerek tesztelése már januárban elkezdődik, de maga a tilalom csak egy évvel később lép majd életbe, akár 49,5 millió ausztrál dolláros (mai árfolyamon több mint 12,5 milliárd forintos) pénzbírsággal fenyegetve a törvénysértő gyakorlatokat.

Bár az új szabályokat különböző jogvédő csoportok ellenezték, a kormányoldal és az ellenzék jórészt azonos álláspontra jutott velük kapcsolatban, és a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján a teljes lakosság 77 százaléka is támogatta azokat – olvasható a Reuters beszámolójában. A hírügynökség szerint egy idén folytatott parlamenti vizsgálat során olyan gyermekek szüleit is meghallgatták, akik kárt tettek magukban a közösségi médiában elszenvedett zaklatás miatt, és a média is jórészt beállt a News Corp "Let Them Be Kids" kampánya mögé.

A kritikusokat ettől még túlzás lenne jelentéktelen kisebbségnek lefesteni: a törvény elfogadását a Reuters szerint affektív vita előzte meg, mint ahogy a News Corp kampányát is sokan ítélték álszentségnek a gyorsan olvadó bevételeiket féltő kiadók részéről, akik máskülönben félmeztelen modelleket mutogatnak a családi magazinokban, vagy gond nélkül beletörlik a lábukat a klímaaktivista gyerekekbe. A legerősebb kifogások azonban az új szabályozás végrehajthatóságával kapcsolatosak, főleg, hogy arról még a támogatóknak sincs konkrét elképzelésük.

Még nincs meg az eszköz, amit a cél szentesíthet

Azt már tudni lehet, hogy a kormányzat külső szakértők segítségével végezne vizsgálatokat ezernyi véletlenszerűen kiválasztott felhasználóval, hogy felmérje, hogyan tudná a gyakorlatba ültetni a világ első ilyen jellegű tilalmát. Bár ehhez hasonló korlátozások más országokban is terítéken vannak, alapvető különbség, hogy itt abszolút tiltásról van szó, vagyis a hozzáférést nem kötik például szülő engedélyhez. Hasonló szűrésekre azonban még sehol sem születtek megfelelően pontos, adatvédelmi szempontból kielégítő és felhasználóbarát megoldások.

Elég arra gondolni, hogy az érintett korosztálytól felesleges lenne jogosítványt vagy hitelkártyát kérni, és léteznek ugyan az arc vagy a kéz elemzéséből az életkorra következtető technológiák, de ezek semmiképpen sem elég megbízhatóak hozzá, hogy gond nélkül elvigyenek egy 27 milliós országot. Másrészt kérdéses, hogy a közösségimédia-szolgáltatók magukra vállalnák-e a személyes dokumentumok átvizsgálását és a hatalmas mennyiségű érzékeny adat kezelését: ha igen, annak a hekkerek örülnek majd, ha pedig nem, annak a VPN-szolgáltatók.

Az új törvény hatással lehet Ausztrália és az Egyesült Államok kapcsolatára is, különös tekintettel arra, hogy az ottani technológiai óriásokat már megszorongatták a médiának fizetendő jogdíjak vagy a csalásfelderítés kapcsán. Nem számítva Elon Musk menetrendszerű okoskodását az ausztrál netezők körmönfont elnyomásáról, a Google (melynek leányvállalata, az iskolákban széles körben használt YouTube mentesül a tilalom alól) már felvetette, hogy előbb az útmutatást kellene kidolgozni az életkori hitelesítésről, és csak utána életbe léptetni a törvényeket.