Ennyi pénz jut öt év alatt arra a 25 kijelölt területre, amelyekben a japán kormányzat nagy lehetőséget lát az elkövetkező évtizedekben.
Hirdetés
 

Hosszú távon kifizetődő előnyöket remél a japán állam attól a hét elején megszellőztetett hatalmas kormányzati programtól, amely a tervek szerint már az idén fogadja a tudományos élet szereplőitől érkező pályázatokat.

A zéró környezetszennyezéstől a mesterséges hibernációig

A Nikkei Asian Review beszámolója alapján hamarosan nyilvánosságra hozzák a 100 milliárd jent megmozgató tudományos gigaprojektet. A forrrások szerint az összesen 25, meglehetősen szerteágazó területeket érintő pályázatokkal a nyertesek maximum tíz évig tartó állami finanszírozáshoz juthatnak. A nagyjából 275 milliárd forintnak megfelelő keretösszegből egyébként csak az első öt év költségeit kívánja rendezni a szigetország kormánya. Az azt követő időszak finanszírozása egy későbbi döntés alapján derülhet ki.

A hazai és külföldi tudósokat, kutatókat egyaránt célzó programban többek között szerepel az emberi test mesterséges "alkatrészekkel" történő megerősítése, az ipar által kibocsájtott környezetszennyező anyagok teljes semlegesítése, vagy éppen az ember élettartamának megnövelése hibernáció segítségével. Az állatvilágtól elirigyelt szokás időszakos, kontrollált bevezetésétől ugyanis azt remélik a kutatók, hogy jelentősen megnövekedhet az életminőségünk és az élettartamunk is.

A világ és konkrétan Japán aktuális problémáira megoldást kereső állami kezdeményezéstől például azt várhatják a kiírói, hogy a csökkenő születésszám és az öregedő populáció ellenére sikerül megoldást találni az egyre súlyosabb munkaerőhiányra. Utóbbit segítheti a 2040-re kitűzött cél elérése, miszerint a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a halászat és építőipar területén teljesen automatizálják a folyamatokat, minimálissá téve az emberi beavatkozás szükségességét. 

A 25 téma mindegyikénél meglehetősen hosszú kifutással számolnak a kormányzati szakértők, mivel a határidők 2035 és 2060 között szórnak. A legtávolabbi célok egyike az, hogy az ország teljes ipari melléktermék-kibocsátása újrafeldolgozhatóvá váljon. Ugyanezen időtávban tervezik megoldani a tengerek szennyezésének felszámolását is automatikus begyűjtési és újrahasznosítási metódusok kialakításával.

A lap egy különösen érdekes területet is említ. A projektek között van ugyanis egy olyan mesterségesintelligencia-rendszer felépítése is, amely automatikusan felfigyelne a Nobel-díjra esélyes tudományos felfedezésekre.

Nem akarnak lemaradni

A mostani hír szorosan kapcsolódik a szintén japánhoz köthető tegnapi anyagunkhoz. Ebben arról számoltunk be, hogy a szigetországban kezd pánikszerű hangulat kialakulni amiatt, mert a mesterséges intelligenciával kapcsolatos amerikai és kínai tempóval nemigen tudnak mit kezdeni.

A legnagyobb probléma nem is feltétlenül a rendelkezésre álló források mennyisége (bár ez sem Japán pozícióját erősíti), sokkal inkább a fejlődéshez elengedhetetlen szakembergárda hiánya. Abe Sinzó miniszterelnök ennek enyhítésére nagyszabású tervet jelentett be 250 ezer MI-szakértő 2025-ig való kiképzésére, amit viszont sokan életszerűtlennek tartanak már csak amiatt is, hogy ehhez a megfelelő számú oktatóra is szükség lenne. A statisztika alapján már tavaly is 220 ezer informatikus hiányzott az ottani munkaerőpiacról, 2030-ra pedig ez a szám 790 ezerre növekedhet, a hiányterületek között pedig nyilván előkelő helyen áll az MI vagy az adattudomány.

Cloud & big data

A koronavírus kifektette a kereskedők mesterséges intelligenciáit

Olyan tömegben kezdtek az emberek egyik napról a másikra új termékcsoportokra keresni, hogy az automatizált folyamatokat irányító algoritmusok nem tudták követni.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.