A VentureBeat a Deloitte vezető elemzőinek kiberbiztonsági előrejelzéseit gyűjtötte össze 2023-ra vonatkozóan, amelyeknek átíratából egy tíz pontból álló listát készített. Ezek közül az egyik legfontosabb (és évek óta sulykolt) megállapítás, hogy ma már nem csak a biztonságért felelős vezetők, hanem általában az összes vállalatvezető kiberbiztonsági felkészültsége is üzleti szempontból elengedhetetlen dolognak számít. Érdemes tisztában lenniük például az ellátási láncot érintő, összetett biztonsági kockázatokkal vagy azzal is, hogy az adatvédelem és az adatközpontú biztonság elengedhetetlen a márkák védelméhez és az ügyfelek bizalmának megszerzéséhez.

A feltörekvő technológiákra is érvényes, hogy biztonsági jellemzőik kritikus fontosságúak az adaptációjuk során. A magas szintű kibervédelmi szakértelem azonban egyre nagyobb hiánycikknek számít, ami a növekvő munkaerőköltségekkel együtt azt jelenti, hogy egyre több szervezet keres alternatívát a kiszervezésre és az alapvető kibervédelmi készségek menedzselésére. Sok helyen fordítanak kiemelt figyelmet a csatlakoztatott eszközök láthatóságára és biztosítására, miközben a felhőalapú biztonsági megközelítések, termékek és technológiák is egyre gyorsabban fejlődnek – hasonlóan az ipari vezérlőrendszereket és más környezeteket érintő fenyegetésekhez.

Már az elköteleződés is ezen múlik

A teljes listát itt lehet végigböngészni, kezdve a céges igazgatótanács szerepének jelentősebbé válásával a szaporodó és egyre kifinomultabb kiberfenyegetések közepette. A Deloitte szerint fontos összefüggés, hogy ha a folyamatos növekedés az ügyfélbizalom erősítésén is múlik, akkor az igazgatóság tagjai tehetik lehetővé, hogy a kiberbiztonság stratégiai szerepet kapjon az ügyfelek, a szállítók, az alkalmazottak és a részvényesek közötti kapcsolatok megerősítésében. Ha felismerik, hogy egy robusztus kiberbiztonsági pozíciónak milyen közvetlen hatása lehet a pénzügyi eredményekre, akkor hatékonyabban felügyelhetik a biztonsági-kockázatkezelési tevékenységeket is.

Ennek alapján a létező és a jövőbeli üzleti modelleket is muszáj lenne úgy alakítani, hogy a kezdeményezések középpontjában a kiberkockázatok kezelése, annak elősegítőjeként pedig maga a igazgatóság álljon. Az összeállítás egyébként azt is felidézi, hogy a szervezetek ügyfélkapcsolatai ma már közel háromnegyed részben a digitális csatornákhoz kapcsolódnak, ami értelemszerűen az ügyfelek elvárásait is megnövelte az adataik fölötti magasabb szintű ellenőrzés, az átláthatóság és az adatkezelésre vonatkozó irányelvek kapcsán. Csak ennek fejében lesznek hajlandók elköteleződni és több adatot megosztani, enélkül pedig nem működnek az adatalapú üzleti folyamatok sem.

A cikk szerint az elmúlt évek megmutatták, hogy a változások milyen gyorsan mennek végbe, de ha a gyors változást tekintjük az egyetlen állandónak, akkor az lehetőséget ad a kiberkockázat-kezelési gyakorlatok fejlesztésére és innovációjára is. A gyakori technológiai áttörések és gyakran változó piaci trendek a kibertechnológia kihasználásában is potenciált teremtenek. Akár rövid távú piaci innovációról, akár a megnövekedett szabályozási és jelentési követelményeknek való megfelelésről van szó, a szervezeteknek érdemes aktívan felmérniük és felépíteniük egy egységes kiberstratégiát, hogy a jövőbeli lehetőségeket akár már azok felbukkanása előtt megragadhassák.

A pontokba szedett stratégiai kiberbiztonsági előrejelzések a VentureBeat oldalán »