Január 4-én 3-án a Xerox vezetői kongathatták meg a kereskedés indulását jelző harangot a New York-i tőzsdén. Ezzel ünnepelték annak az egy éve indított folyamatnak a lezárását, melynek során kettébontották a nagy hagyományú céget. Mindkét létrejövő vállalat – a Xerox és a Conduent – önálló, nyilvánosan működő részvénytársaságként megy tovább. A Xerox viszi tovább a digitális nyomtatáshoz és dokumentumkezeléshez kötődő részeket, a Conduent pedig az üzleti szolgáltatásokat (BPS).

Bár a szétválás lezárását csak január 3-án jelentették be, és a két – immár önálló – vállalat részvényeinek kereskedése egy nappal később indult a tőzsdén, a Xerox tartotta magát a tavaly január végén bejelentett ütemtervhez, hogy a folyamatot év végéig lezárja.

A Xerox részvényesei ennek megfelelően 2016. decemberi 31-ei hatállyal kaptak minden öt Xerox részvényesük után egy Conduent törzsrészvényt. A Xerox kapott 1,8 milliárd dollár készpénzt is, amiből a közel 2 milliárdos adósságát rendezi majd.

A Xerox megmarad alapvetően hardvercégnek, bár ma már inkább operatív lízingcégként működik, amely nem csak gyárt, hanem pénzügyi konstrukciókat is nyújt eszközei megvásárlására, illetve az üzemeltetésre.

A Conduent pedig jobban tud koncentrálni ügyfeleire, melyek egy jelentős része az állami szférából kerül ki. Mint azt Vemuri a Fortune-nek elmondta, az USA-ban együttműködnek az összes szövetségi állammal, és világszerte több mint félezer kormányzati szervvel. Emellett az Egyesült Államokban nagyon erős a cég prepaid kártyás tranzakciók feldolgozásában is.

A befektetők egyelőre nem látják a Conduent előtt álló nagy lehetőségeket. A szétválás hatására a cég részvényárfolyama 8 százalékot esett.

Már nyáron megvoltak az új emberek

Az igazgatótanács már tavaly július elején megtalálta a megfelelő személyeket az új vállalatok élére. Akkor döntöttek arról, hogy a Xeroxot a dokumentumkezelési, nyomtatási részeleget korábban irányító Jeff Jacobson vezeti majd, míg a Conduent élére pedig Ashok Vemuri kerül. Jacobson 2012-ben a nyomdaiparból érkezett a vállalathoz. Vemuri külső ember: korábban dolgozott a bankszektorban, de van tapasztalata a szolgáltatáspiacon. Ő vezényelte le 2015-ben a Capgemini és az iGate összeolvadását.

A szétválasztás legfőbb indoka az volt, hogy a két kisebb – és szűkebb területre koncentráló – vállalat gyorsabban tud a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni.

A Conduent által képviselt üzletág 2009-ben került a Xerox tulajdonába az Affiliated Computer Services felvásárlásával. Akkor már nagyban dübörgött a globális pénzügyi válság, amire ellenreakcióként több nagyvállalat is a szolgáltatások felé nyitásban látta a legjobb választ, és a Xerox is úgy számolt, hogy a nyomtató- és nyomdaipari zsugorodást jól tudja majd ellensúlyozni a szolgáltatásokkal.

A Xerox számításai azonban nem jöttek be. A felvásárlás igencsak költséges játék volt. Amellett, hogy 6,4 milliárd dollárt fizetett az Affiliated Computer Servicesért, közel hetvenezer embert foglalkoztató szervezetet kellett integrálnia, ami szintén jelentős költségekkel járt. Másrészt akkor már a szolgáltatásokban is nagyon nagy lett a verseny, különösen a távol-keleti konkurensekkel, amelyek sokkal olcsóbban tudták biztosítani a szükséges munkaerőt, mint a Xerox.

Miközben a szolgáltatások csak nagyon magas költségekkel tudtak működni, a cég összbevételei továbbra is estek. Így végül az igazgatótanács – nem kis részben a vállalat egyik nagybefektetője, Carl Icahn nyomására – a szolgáltatási üzletág leválasztására szavazott.

Hat év alatt megfordult a világ

A Xerox irányváltása azonban nem példa nélküli. A HP is hasonló utat járt be. 2008-ban komoly felvásárlásokba kezdett, hogy a szolgáltatáspiaccal ellensúlyozza az egyre jobban zsugorodó hardverbevételeit. Közel 14 milliárd dollárt adott 2008 második felében az Electronic Data Systemsért, hogy felépítse a vállalati szolgáltatási üzletágát. Mára azonban látszik, hogy a HP esetében a kettévágás sem volt elég. A vállalati üzleteket tovább vivő HP Enterprise további karcsúsításra kényszerült. Tavaly májusban döntöttek arról, hogy külön cégbe szervezik az IT-szolgáltatásokat, majd szeptemberben a szoftverüzletágat is eladták a Micro Focusnak.

A Dell szintén bejárta ezt a fejlődési ívet. Tavaly márciusban a japán NTT Data 3 milliárd dollárért vette meg az IT-szolgáltatási üzletágát, melyet a Dell a 2009-ben közel 4 milliárd dollárért megszerzett Perot Systems alapjain épített fel. Júniusban pedig jött a szoftverüzletág jelentős részének kiárusítása.

A Symantec szintén hasonlóan járt, csak épp az ellenkező oldalról érkezve. A biztonsági szoftverek piacának egyik legjelentősebb szereplőjeként portfólióbővítési céllal vette meg 2005-ben a Veritast 13,5 milliárd dollárért, hogy 2015-ben 8 milliárdért adja el a teljes adattárolós és információmenedzsment-szoftveres üzletágát.