A közösségi hálózat kiszűri a vállalati oldalak és a celebek követői közül azokat, akik időközben elhunytak vagy deaktiválták Facebook profiljukat.

Az ingyenes céges kommunikáció folyamatos és szisztematikus megfojtása után most újabb visszaeséssel kell kalkulálniuk a vállalati Facebook oldalakat üzemeltetőknek. Jó hír viszont, hogy ez a változás valóban érthető és jogos.

Kiveszik a néhai követőket

A közösségi hálózat tegnapi blogposztja arról számol be, hogy a celebritásokat és vállalatokat követő felhasználói táborok méretének enyhe csökkenésével kell az elkövetkező hetekben számolni. Az ok a lájkok újraszámolásában rejlik, ugyanis a Facebook ezekből a csoportokból elkezdi kivenni azokat a felhasználókat, akik időközben meghaltak (ezt a sajnálatos eseményt egyébként más szempontból is igyekeznek gondosan kezelni a cégnél), vagy esetleg szándékosan törölték magukat a hálózatról (ami praktikusan deaktiválást jelent).

Az egyéb változtatásokhoz hasonlóan ez is fokozatosan lép életbe, tehát pontosan nem tudni, mikor következik be ez a bizonyos csökkenés. Ám ha megtörténik, azzal nyilvánvalóan egy fikarcnyival sem lesz kevésbé jó (vagy rossz) csatorna az adott felület, hiszen a kiszűrt felhasználókat valóban jogosan veszik ki a statisztikából. Abban az esetben, ha egy deaktivált fiók tulajdonosa meggondolná magát, és visszatérne a Facebookra, akkor a korábbi lájkolása miatt automatikusan visszakerül a cég követői közé.

Üzleti szempontok

Ez a mostani változtatás tehát nem sorolható azok közé az intézkedések közé, amelyekkel mesterségesen igyekeztek teljesen ellehetetleníteni a vállalatok és a felhasználók közötti ingyenes kapcsolattartást. Az Ogilvy tavaly publikált felmérésében arra jutott, hogy a megvizsgált nagy márkák posztjainak elérése (havi félszázalékos esést produkálva) 2 százalékra esett vissza, de a kisebbeknél is hasonló, ötven százalékot jelentő csökkenést mértek néhány hónap alatt. Ez amúgy néhány cégnél bőven elég volt arra, hogy végleg hátat fordítsanak a Zuckerberg-birodalomnak.

Közösség & HR

5 százalékot adna magából az amerikai kormánynak az OpenAI

Sajtóértesülések szerint a világ egyik legjelentősebb MI-fejlesztője ugyanezt várná el az összes nagy belföldi riválistól, hogy aztán a hatalmas csomag felett egy állami alapkezelő őrködjön. Az ötlet mögött a technológiával szembeni ellenállás és a szabályozás felpuhítása állhat.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.