Egy saját felmérésre hivatkozva szigorítja tovább a Facebook a vállalati oldalak bejegyzéseinek megjelenését a felhasználói hírfolyamban. A jelentős logikai bakugrásokkal terhelt bejelentésre már meg is érkeztek az első reakciók. A Forrester szerint érdemes újrafókuszálni, és facebookozás helyett többek között a régi módszerekre, így például a hírlevelek gyártására fordítani a figyelmet.

Nem kértek reklámot, ezért kinyírják a céges kommunikációt

Még múlt hét végén tette közzé a közösségi oldal, hogy jövő januártól sokkal kevesebb organikus elérésre számíthatnak a céges oldalak bejegyzései. Azaz a felhasználók hírfolyamából tovább gyomlálják az amúgy általuk kedvelt vállalatok bejegyzéseit. Az intézkedéshez fűzött magyarázat azonban meglehetősen döcögős gondolatmenetet takar.

A közösségi hálózat arra hivatkozik, hogy a több százezer ember bevonásával zajló felmérésükből az derült ki, hogy a felhasználók nem igazán kedvelik a hírfolyamukba éktelenkedő reklámokat. Helyette inkább a barátaiktól és az általuk kedvelt oldalaktól látnának valódi értékkel bíró tartalmakat. A Facebook a mélyére is ásott a problémának, és további elemzésükből az derült ki, hogy a felhasználókat nem is a valódi, fizetős hirdetések, hanem a követett oldalak túlságosan promóciónak tűnő posztjai zavarják. (Tehát az embereket nem a dedikált reklámok zavarják, hanem a saját maguk által direkt követésre jelölt vállalati bejegyzések. Világos.)

Fizetős Facebook

Ennek megfelelően természetesen nem az amúgy példátlan bevételeket hozó reklámokat ritkítják, hanem a reklámszagú céges bejegyzések megjelenési gyakoriságát. Az intézkedés következtében jövő januártól még kevesebb megjelenésre számíthatnak a céges oldalak.

A Facebook egyik példája a reklámnak minősülő céges posztra

Hogy ez a még kevesebb mit jelent, azt nem fejtették ki, de nagyon valószínű, hogy erősen közelít majd a nullához az organikus elérés, hiszen a Facebook immár hosszú ideje azon van, hogy teljesen ellehetetlenítse a vállalatok és a felhasználók közötti ingyenes kapcsolattartást. Az Ogilvy idén tavasszal publikált felmérésében arra jutott, hogy a megvizsgált nagy márkák posztjainak elérése (havi félszázalékos esést produkálva) 2 százalékra esett vissza, de a kisebbeknél is hasonló, ötven százalékot jelentő csökkenést mértek néhány hónap alatt. Ez amúgy néhány cégnél bőven elég volt arra, hogy végleg hátat fordítsanak a Zuckerberg-birodalomnak.

Mi a reklám? (Amiről mi azt mondjuk!)

Ugyan a közösségi oldal pontosan nem árulta el, milyen szisztéma szerint szelektál reklámszagú és érdekes posztok közül, de azért három pontban összeszedték, mire érdemes figyelni. A nagyon nem javallott kategóriába esik például a közvetlen vásárlásra és applikáció telepítésére ösztönző bejegyzés. (Tehát egy játékbolt például nem posztolhat a frissen érkezett termékekről, vagy egy bank nem hívhatja fel a figyelmet az új mobil appra, ami megkönnyíti az ügyfelek életét. Világos.) Szintén a büntetett kategóriába esnek a "valódi kontextus nélküli" nyereményjátékokról, kiárusításokról szóló posztok, illetőleg azok, amelyek ugyanazt a tartalmat közlik, mint ami fizetett hirdetésben fut.

A fentiek alapján nagyon nehéz olyan témát találni, ami ténylegesen segítheti a vállalatok és az ügyfelek, vásárlók közötti csatorna ápolását, de nem lehet némi rosszindulattal az említett kategóriák egyikébe sorolni. Félő, hogy valóban bekövetkezik az az állapot, amiről egyébként a hírek szerint nem hivatalos formában a Facebook is beszélt már egyes partnereinek: miszerint az oldalak organikus elérése ténylegesen nullára redukálódik. (De az is lehet, hogy a cicás képeket, vicceket posztoló oldalaknak megkegyelmeznek.)

Vissza a gyökerekhez

Az organikus elérés utáni korszakra igyekszik felkészíteni a szereplőket a Forrester is. A kutatással, tanácsadással foglalkozó cég szakértője leginkább a Facebookon kívüli csatornák fejlesztésére, illetve a régi eszközök erőteljesebb használatára buzdít.

Előbbi csoportba sorolható a saját céges oldal közösségi eszközökkel történő felvértezése. Egy amerikai felmérésből az derült ki, háromszor annyian akarják a dedikált weboldalon keresztül figyelni azokat a cégeket, amelyek termékeit, szolgáltatásai kedvelik és gyakran vásárolják, mint ahányan a Facebook oldalukat követnék. A "márkázott közösségek" felépítésére jó példa a Sony által indított GreatnessAwaits.com oldal, amely valószínűleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Playstation eladásai meghaladták a nagy rivális Xbox forgalmát.

De érdemes leporolni az olyan őskövületeket is, mint amilyen a vállalati hírlevél. Szintén a hivatkozott felmérés adataiból derült ki, hogy még mindig (vagy éppen már ismét) kétszer annyian vannak azok, akik inkább hírlevélből tájékozódnának egy kedvelt márka, cég dolgairól, mint Facebook bejegyzésekből. Az elektronikus levél ráadásul (majdnem) minden feliratkozóhoz eljut, miközben a Facebookon követők alig néhány százalékához - és még ennyi sem lesz néhány hónap múlva.