A Google lelkesen bővíti európai adatparkjait, hogy - többek között - eloszlassa az NSA-ügy miatt felgyülemlő félelmeket a tengerentúli adatkezeléssel kapcsolatban. Ennek ellenére önmagában a kontinensen tartott európai adat valószínűleg nem lesz elégséges a cég és az európai hatóságok közötti béke megteremtésében.
Régi és új ügyek
Immár bizonyos, hogy Joaquin Almunia versenyügyi biztos novemberben lejáró ötéves mandátuma alatt nem lesz döntés abban a régóta húzódó ügyben, amelyben azokat az aggályokat vizsgálták, miszerint keresési eredményeiben a Google saját termékeit helyezi előtérbe, illetve online hirdetési piacon is visszaél erőfölényével. A biztos nemrégiben közölte, hogy az ügy lezárása már utódjára, Margrethe Vestager marad. A korábbi dán gazdasági miniszter az elmarasztalás, a további vizsgálatok kezdeményezése vagy az ügy ejtése között választhat.
Almunia ugyanakkor most újabb aggályokról, nevezetesen az internetes forgalom tudatos irányításáról beszélt, ami a keresőóriás más szolgáltatásai, például a Google Plus vagy a YouTube forgalmát lenne hivatott növelni. Ezek most nem a keresőhöz köthető praktikák, így az Unió egy újabb, az előzőektől független vizsgálatot indíthat a helyzet tisztázására. Az EU-biztos szerint a dolog vége akár egy olyan rekord büntetés is lehet, amely meghaladja a korábban a Microsoftra több körben kiszabott, összesen 2,2 milliárd eurós bírságot is. A Google hivatalos válaszában ezúttal is megismételte, hogy a társaság az eljárás során mindenben együttműködik majd az Európai Bizottsággal.
Hol az adat?
Ráadásul hat európai adatvédelmi hatóság közös fellépésben igyekszik a Google adatkezelési gyakorlatát a szerintük megfelelő, helyi törvényekkel konform változattá alakítani. A cégnek küldött lista olyan intézkedéseket tartalmaz, amely többek között átláthatóbbá tenné, milyen célból gyűjt információkat a felhasználóiról a Google és azokat kiknek, milyen feltételekkel adja tovább egy harmadik félnek. A hatóságok azt követően indítottak vizsgálatot, hogy a keresőóriás különböző szolgáltatásainál megtalálható 60 eltérő adatvédelmi szabályzatát lecserélte egyetlen, egységes dokumentumra. Ennek következtében így bármilyen szolgáltatást (levelező, videómegosztó, térkép stb.) használ valaki, adatai bekerülnek egy közös kalapba, ami amúgy feltétele a használatnak, tehát nem mondhatja senki, hogy köszöni, ő kimaradna a közös adatgyűjtésből.
A Google ugyanakkor sikeresen megegyezett az európai hatóságokkal a "felejtés jogával" kapcsolatban. A cég láthatóan igyekszik megfelelni annak az elvárásnak, hogy bizonyos feltételek mellett bárki kérhesse a személyéhez köthető keresési találatok törlését. Utóbbiban egyébként a franciák a legaktívabbak. Lehet, hogy véletlen egybeesés, mindenesetre a francia adatvédelmi hatóságtól idén januárban kapott egy 150 ezer eurós bírságot a Google, mert döntésük szerint az új adatkezelési szabályzat nem felel meg a helyi jogszabályoknak.
Mint az oviban
A hét hozott egy másik, meglehetősen furcsa csörtét is. Rupert Murdoch médiamogul cége, a News Corp ugyanis nyílt levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben meglehetősen éles kritikával illették a Google-t. A céget többek között az internetes szabadság kerékkötőjének, a kalózkodás viperafészkének és úgy általában a szabad verseny megfojtójának képében tünteti fel.
Habár a News Corp írását nem az elnök Murdoch jegyzi, a Google válasza mégis "Dear Rupert" megszólítással indít, majd pontról pontra igyekszik cáfolni a levélben megfogalmazott vádakat. A reakciók között több alig leplezett csipkelődésnek is beillik. Idéznek korábbi, a mostani állításoknak ellentmondó News Corp-nyilatkozatokat, hivatkoznak a céggel kapcsolatos példákra, majd egy régi, meglehetősen durva hangvételű The Sun címlappal és egy smiley-val zárul a levél. Ha folytatódik a levélváltás, lehet hogy előkerül a kinek az apukája erősebb érvelés is...
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak