Átmeneti megállapodás született az EU és a Google között abban az ügyben, melyben az amerikai cég azon gyakorlatát vizsgálták, hogy keresési eredményeiben a saját termékeit helyezi előtérbe, illetve bizonyítani igyekeztek, hogy az online hirdetési piacon is visszaél erőfölényével. Az egyezség több mint három éve zajló tárgyalási folyamatot zárhat le. Az amerikai cég fölénye Európában vitathatatlan, az internetes keresések mintegy 75 százalékánál használják a Google-t,  egyes országokban ez meghaladja a 90 százalékot is, míg ugyanez a mutató az USA-ban alig több, mint 70 százalék.

A riválisoknak ez nem elég

A mostani egyezséget a posztjáról idén távozó Joaquín Almunia, versenyügyi biztos kötötte az amerikai keresőóriással, de néhány elemző máris megkérdőjelezi, hogy a megállapodás valóban drasztikusan tudja mérsékelni a Google dominanciáját az európai internetpiacon.

Az uniós bizottság mai közleményében bejelentette, hogy mielőtt meghozná a végső döntést a trösztellenes ügyben, kikéri a Google riválisainak a véleményét is. Igaz rögtön hozzátette, bármilyenek legyenek is a visszajelzések, gyökereiben várhatóan nem változtatnak már a végső megállapodáson. Néhány versenytárs ugyanakkor máris az elégedetlenségét fejezte ki, és kilátásba helyezte, hogy igazáért az Európai Bírósághoz fordulhat. A Microsoft aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az egyezség még mindig elég mozgásteret hagy a Google-nak a kereső- és a hirdetési piacon. A redmondi cég ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel vegye figyelembe módosítási javaslatait.

Az ügylet részeként a Google vállalta, hogy a következő öt évben keresési eredményeiben jobban kiemeli majd a versenytársait is, ami alapjaiban változtathatja meg üzleti gyakorlatát Európában attól, ahogy a keresőüzlete a világ más tájain működik. A mostani megállapodás szerint versenytársai a keresőfelületen egy külön kiemelt boxban tehetik ki logójukat és releváns webes linkjeiket, a tartalomszolgáltatók pedig dönthetnek arról, hogy milyen anyagukat használhatja fel a Google saját szolgáltatásaiban. A riválisok minden egyes alkalommal fizetnek a Google-nak, ha a keresési eredményeik megjelennek a Google-é mellett. A megállapodás szerint a keresőóriás a jövőben nem tilthatja meg a hirdetőknek, hogy átvigyék a kampányukat a versenytársakhoz, így a Yahoo keresőplatformjára, vagy a Microsoft binges felületére.

A megállapodás nem érinti a Google egyéb webes üzleteit

Az uniós egyezség jóval továbbment annál a megállapodásnál, amit a Google korábban az USA szövetségi kereskedelmi bizottságával kötött. Utóbbi csak minimális engedményeket várt el a keresőóriástól. Hírek szerint a Google az európai politikacsinálók erőteljes nyomására ment bele a megállapodásba. A technológiai óriás el akarta kerülni azt a még hosszadalmasabb jogi procedúrát, ami a Microsoftot sújtotta a 90-es évek elején, amikor az uniós hatóságok versenypiaci vizsgálatot indítottak ellene. A Microsoft nem volt ilyen kompromisszumkész, így a redmondi cégnek végül több mint 2,2 milliárd dollárja bánta az európai versenyjogi ügyletet. Amit néhány évvel ezelőtt újabb komoly tétel tetézett egy másik ügyben.

A Google korábban más területen is kihúzta a gyufát Európában, adatvédelmi aggályokat vetett fel  a térképszolgáltatása, és európai érdekeltségeinek adóügyi vitája is volt Brüsszellel. Amióta egyébként a mostani ügyben, 2010 novemberében elindult az uniós vizsgálat a Google keresőhöz kapcsolódó üzleti modellje jelentősen módosult. Az egyezség nem követeli meg a cégtől, hogy változtasson a keresőeredményeket előállító algoritmuson. Elemzők arra is rámutattak, hogy a megállapodás nem érinti a Google kiterjedt webes üzleteit: a felhő alapú adat-, térkép-, email és e-kereskedelmi szolgáltatásokat, amelyek ugyancsak egyre dominánsabb pozicióba juttatják a céget az európai piacon.

Újabb vizsgálat a láthatáron?

A Google ugyanakkor még nem lélegezhet fel, mert újabb uniós vizsgálat fenyegeti a céget - ezúttal a vállalat mobil operációs rendszere miatt. Az Android platformhoz köthető, tisztességtelennek vélelmezett üzleti gyakorlatért a Microsoft és a Nokia panaszolta be a Google-t az európai versenyhatóságnál. Azt kifogásolják, hogy a Google az Androidot, ami már több mint 75 százalékos fölényben van a mobilos operációs rendszerek piacán, ingyen adja a készülékgyártóknak. Brüsszelben azonban még nem született döntés, hogy ez ügyben indítanak-e vizsgálatot.