Eleget téve a néhány héttel ezelőtt született, Európai Bíróság által hozott döntésnek, a Google létrehozta azt a felületet, amelyen keresztül bárki kérheti a személyéhez köthető keresési találatok törlését, amennyiben azok megfelelnek a határozat által rögzített kritériumoknak. A vállalat kiemeli, ez csak az első lépése annak a folyamatnak, amellyel igyekszik kialakítani az Unió döntésének megfelelő adatvédelmi gyakorlatot.
Igazolási és indoklási kényszer
A magyar nyelven ITT elérhető beadványnak számos kritériumnak kell megfelelnie ahhoz, hogy a keresési találatokból valóban eltávolítsa a szolgáltató az inkriminált forrást. A bírósági döntés értelmében a felhasználók kérhetik a keresőmotoroktól a nevüket tartalmazó keresési eredmények eltávolítását, amennyiben az eredmények "kezelésük céljára tekintettel nem megfelelőek, nem vagy már nem relevánsak, illetve túlzott mértékűek". Ezt az űrlapon a kérdéses tartalom URL-jének megadásával illetve az ehhez kapcsolódó magyarázzattal lehet kérni. A Google ezen felül a beazonosíthatóság miatt egy fényképes igazolvány (személyi, útlevél, jogosítvány) digitális másolatát is kéri csatolni a beadványhoz, amelyet azonban természetesen kizárólag erre a célra használ fel.
A vállalat külön-külön értékel minden kérelmet. Az értékelés során megvizsgálják, hogy megfelel-e a fentebb említett kritériumoknak a kérés, továbbá hogy fűződik-e közérdek az információkhoz – például mert pénzügyi visszaéléssel, szakmai mulasztással, büntetőítélettel kapcsolatosak, vagy mert kormányzati tisztségviselők publikus megnyilvánulásairól van szó. Ez utóbbi miatt különösen nagy teher hárul a keresőszolgáltatókra, hiszen például a közszereplő és a magánember közötti határvonal sok esetben még a helyi viszonyokat, szabályozási környezetet jól ismerők számára sem azonosítható be könnyen.
Régi történet, új helyzet
A mostani lépés egy évekkel ezelőtti ügy egyenes következménye. Egy spanyol állampolgár akkor nyújtott be adatvédelmi keresetet azzal kapcsolatban, hogy nevéhez kapcsolódóan a Google keresője előkelő helyen jeleníti meg a La Vanguardia című lapban másfél évtizeddel ezelőtt megjelent, társadalombiztosítási tartozásáról és ingatlanának elárverezéséről szóló anyagokat. A spanyol adatvédelmi hatóság a napilap esetében nem, a Google esetében azonban helyt adott a panasznak, majd a menetrendszerű fellebbezések nyomán az illetékesek az Európai Bíróság állásfoglalását kérték az ügyben.
A bírósági döntést Viviane Reding, az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa lelkesen ünnepelte. "A vállalatok többé nem rejtőzhetnek a Kaliforniában vagy a világon máshol működő szervereik mögé" - kommentálta a határozatot Reding, amelyből nem különösebben nehéz kihallani az EU és az amerikai technológiai cégek között fennálló feszültséget. A döntés egyébként természetesen nem csak a Google-re, hanem minden keresőszolgáltatóra vonatkoztatható, így minden versenytársnak hasonlóan kell eljárnia.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak