A Reuters beszámolója szerint a SoftBank Group első embere, Maszajosi Szon kedden a Donald Trumppal folytatott megbeszélés után a manhattani Trump Towerben jelentette be, hogy a japán cégcsoport befektetési lehetőségeket keres az Egyesült Államokban. A megválasztott elnök programjának kevés komolyan vehető eleme közül az egyik a gyártási tevékenység és a gyártóipari munkahelyek hazahozatala volt, erre pedig már hivatalba lépése előtt figyelemre méltó ígéretet kapott a SoftBankot irányító milliárdos sorstársától.

Ahogy arról már az év elején beszámoltunk, Trump több megnyilatkozásában is arról beszélt, hogy durván megadóztatná a külföldre szervezett amerikai termelést. Egy alkalommal a legsikeresebb amerikai techcégeket, köztük is az Apple-t is kipécézte, amiért jellemzően a tengerentúlra viszik gyártási tevékenységük érdemi részét. Az akkor még csak elnökjelölt-aspiráns Trump akkor úgy fogalmazott: mindenképpen el fogja érni, hogy az Apple "ebben az országban kezdje gyártani a rohadt számítógépeit meg a többi cuccát, és ne más országokban."

Szikrát vet a forgóajtó a Trump Toronyban

Miután az már korábban is felbukkant a hírek között, hogy az Apple legfőbb gyártópartnere, a Foxconn az amerikai terjeszkedés opcióit vizsgálgatja, Szon és az ARM-et nemrég 32 milliárd dollárért felszippantó SoftBank ennél most egy fokkal konkrétabb lépést lengetett be. A bejelentés értelmében a következő négy évben összesen 50 milliárd dollár értékkű beruházást terveznek az USA-ban, amivel nagyságrendben 50 ezer új munkahelyet is teremtenének. Lényeges részleteket egyelőre senki sem közölt, bár Trump már ki is hirdette a Twitterén, hogy mindezt az ő megválasztása tette-teszi majd lehetővé.

A nyilatkozat feltámasztotta a spekulációkat a SoftBank 82 százalékos tulajdonában áló Sprint telekomszolgáltató és a T-Mobile US két évvel ezelőtt tervezett, de a szabályozó hatóságokon elhasaló egyesülési terveiről. A befektetett összeg és az állítólagos új munkahelyek összefüggései ebben a tekintetben még ennyire sem lennének világosak, hiszen a Sprint szervezete egyre karcsúbb, a cég ebben a pénzügyi évben 2 milliárd dolláros megtakarítást szeretne elérni a költségek csökkentésével, ami nagyrészt elbocsátásokat jelent.

Trump mindenesetre már a kampányában is az üzleti élet túlszabályozottsága ellen foglalt állást, és világossá tette, hogy az Obama-adminisztrációhoz viszonyítva sokkal lazább lenne a cégfelvásárlások és -összeolvadások elbírálásában. Az már eddig is kiderült, hogy az igazgatótanácsi megbeszéléseken otthonosan mozgó Trump igyekszik külön megállapodásokat kötni a megfelelő súlyú üzleti szereplőkkel, így most a SoftBankkal is – kérdés, hogy a január második felében hivatalba lépő új elnök mennyit lesz képes mindebből a gyakorlatba is átültetni.

Szóban már megindultak az ázsiai dollármilliárdok

A SoftBank 50 milliárd dolláros befektetése a Dow Jones szerint azon a 100 milliárd dolláros tőkealapon keresztül valósulna meg, amelyet Szon a szaúdi állami vagyonalappal és más potenciális partnerekkel együtt hozna létre. A részben koreai származású japán üzletember azt is elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a 168 milliárd dolláros vállalati értékkel rendelkező SoftBank csoport elsősorban a startup szcénában nézne körül – ez egyébként pontosan az a terület, ahol már Barack Obama utolsó éveiben is felerősödtek a külföldi befektetések megkönnyítését sürgető hangok.

Maszajosi Szon fellépését követően nem sokkal a SoftBank (és az Apple) kiemelt fontosságú ázsiai partnere, a Foxconn is bejelentést tett, miután a CNBC riportjában a Szon kezében tartott dokumentumon feltűnt a tajvani cégóriás logója is, további 7 milliárd dollár és további 50 ezer munkahely társaságában. A Foxconn (becsületes nevén Hon Hai Precision Industry) óvatos megfogalmazása szerint a lehetséges beruházások köre még nincs meghatározva, erről a Foxconn az illetékes amerikai tisztségviselőkkel folytatott tárgyalások után fog beszámolni.
 

forrás: cnbc.com

A CNBC-n megszólaló elemző szerint minden jel arra mutat, hogy a technológiai gyártótevékenység bizonyos része valóban visszaszivárog majd az Egyesült Államokba, különösen, hogy a megválasztott elnök elkezdi majd kicsavarni az Apple és más hazai piaci szereplők karját. Ez annak idején Obamának nem sikerült, amikor a néhai Steve Jobsszal próbált ugyanebben a kérdésben dűlőre jutni: a The New York Times 2012-es beszámolója alapján Jobs világossá tette, hogy "azok a munkahelyek már soha nem jönnek vissza".

Az információtechnológiai ipar munkaerőigényével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a külföldi szakemberek foglalkoztatását elősegítő H1B vízum, ami egyesek szerint az amerikai technológiai fölény záloga, Trump értelmezésében kizárólag a vállalati költségek csökkentéséről szól. A kampányban tett kijelentései alapján a következő elnök kevesebb szakembert engedne be az országba, akiket viszont a jelenleginél sokkal jobban megfizetne. A kormányzati statisztikák szerint ugyanis a H1B vízummal érkező munkavállalók több mint fele a törvényesen adható legalacsonyabb fizetésért dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a magas szintű K+F tevékenységekben az átlagosnál nagyságrenddel kevesebb külföldit alkalmaznak.