Donald Trump hangsúlyozottan nem technológiaellenes, de nincs elájulva az amerikai technológiai ipar működésétől – a mérsékeltebb beszámolók is nagyjából így foglalják össze a republikánus politikus hétfői beszédének ide vágó részét, amelyben alapjaiban kérdőjelezte meg az iparágban általánosnak számító gyakorlatokat. Trump már korábban is többször nekiesett azoknak a szabályoknak és intézményeknek, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik a technológiai szektort.

Ha Amerikába jössz, nem veheted el

Ilyen fellépés volt például, amikor a professzionális szakmát űző munkavállaló számára elérhető H1B vízumot kritizálta. Ennek elsődleges szerepe, hogy az amerikai munkaadóknak lehetőséget adjon külföldi szakemberek foglakoztatására, akár úgy is, hogy a kérelmezőnek szándékában áll letelepedni az országban. Ez egyesek szerint az amerikai technológiai fölény záloga, mások szerint viszont nem a szakemberhiány orvoslásáról, hanem a vállalati költségek csökkentéséről szól.

Trump kevesebb szakembert engedne be az országba, akiket viszont a jelenleginél sokkal jobban meg kellene fizetni. A H1B vízummal érkező munkavállalók nagy része – kormányzati statisztikák szerint több mint fele – a törvényesen adható legalacsonyabb fizetésért dolgozik, és szükség esetén megszabadulni is könnyebb tőlük, mint a saját állampolgároktól. Ugyanakkor a valóban magas szintű K+F tevékenységeknél nagyságrenddel kevesebb külföldit alkalmaznak.

A változtatás Trump szerint segítene az amerikai munkahelyek megőrzésében, egyben garantálná, hogy a tényleg kivételes tudású szakemberek továbbra is az Egyesült Államokban próbáljanak szerencsét. Emellett azt is törvénybe foglalná, hogy a munkáltatók kötelezően előnyben részesítsék az amerikai munkavállalókat. Mások szerint mindez radikálisan csökkentené a magasan képzett munkaerő beáramlását, és éppen hogy növelni kellene a H1B vízumok meghatározott keretét.

Adóemeléssel a munkahelyekért

A Liberty University-n tartott beszédében Trump most a legsikeresebb amerikai techcégeket – köztük is az Apple-t – pécézte ki, amelyek jellemzően a tengerentúlra viszik gyártási tevékenységük jelentős részét. Ezzel kapcsolatban a politikus a már megszokott stílusában úgy fogalmazott: el fogják érni, hogy az Apple "ebben az országban kezdje gyártani a rohadt számítógépeit meg a többi cuccát, és ne más országokban."

Trump tavaly a 2,5 milliárd dolláros mexikói fejlesztést bejelentő Fordot fenyegette meg azzal, hogy "minden autóra, minden teherautóra és minden alkatrészre, ami abból a gyárból jön, rápakolnak majd egy 35 százalékos adót, amit a tranzakcióval egyidejűleg kell majd fizetni." A felvetésre pedig, amely szerint ez minden bizonnyal ellentétes lenne az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménnyel, azt válaszolta: annak az egyezménynek úgyis véget kell már vetni.

Munkaügyi témákban a politikus legújabban már az Apple-lel szokott példálózni. Az amerikai statisztikai hivatal becslése alapján a high-tech gyártóipari munkahelyek száma a következő tíz év során 24-35 százalékkal csökkenhet. Ezen belül a számítógépeket és számítástechnikai perifériát gyártó egységek, melyek 2014-ben még 163 ezer embert foglalkoztattak az Egyesült Államokban, 2024-re minden bizonnyal az akkori létszám 27 százalékát építik majd le.

A robotokat mindez nem érdekli

Trump saját meghatározása szerint a szabad piac hívének tartja magát, de úgy látja, hogy az USA-nak most észnél kell lennie, különben "saját magát nyírja ki." Mások úgy vélik, hogy erre éppen a munkaerő és a feldolgozóipari termékek beáramlásának szigorításával kerülne sor. Az mindenesetre tény, hogy azok a vállalatok, amelyek gyártótevékenységük egy részét ismét hazaköltöztették – az Apple is ilyen ˜–, magasan automatizált üzemekbe hozták vissza a termelést.

Ez az elemzők szerint azt mutatja, hogy az amerikai gyártóipar fejlődése nem feltétlenül jelentene lényegesen több munkahelyet, vagyis az új álláshelyeket nem az ázsiai beszállítók, hanem az egyre magasabb fokú automatizálás veszélyezteti, és erre a folyamatra a tarifák emelése sem lenne különösebb hatással. Van, aki a 35 százalékos import adóról egyenesen azt állítja, hogy nem csak az Egyesült Államokban, de globálisan is recessziót okozna.