Nem csak Magyarországon tartja magát az az adatokkal is alátámasztott vélemény, hogy óriási munkaerőhiány van az IT-jellegű munkaerőpiacon. Ez a probléma egyaránt sújtja Európát, az Egyesült Államokat. Az IKT szakmai szervezetek és a nagyvállalatok az utóbbi években minden alkalmat megragadnak arra, hogy ennek veszélyeire felhívják a figyelmet. Ahogy Amerikában, úgy Európában – és persze Magyarországon is – a szektor, sőt a teljes, digitalizáció felé tartó gazdaság versenyképességét látják veszélyben a témában megnyilatkozók.

Erre még a piackutató cégek is ráerősítenek. A Gartner például egy idei tanulmányában azt jósolta, hogy néhány éven belül csak a big data fejlődése 4,4 millió új munkahelyet generál, és ennek csupán harmadára lesz olyan szakember, akinek a tudása megfelel a terület interdiszciplináris igényeinek.

A kép azonban ennél sokkal árnyaltabb.

Egy szektor, ahol alacsony a munkanélküliség

Az IKT szakmában rendkívül alacsony a munkanélküliség. Az Egyesült Államok például egy 2012-es kutatás szerint, melyet az USA népszámlálási hivatala (US Census Bureau) adott kis, a 2012-es foglalkoztatási adatok alapján az ún. STEM (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) végzettségűek körében mindössze 2,7 százalékos volt a munkanélküliség.

A Qualcomm lobbistája, Alice Tornquist most újra elővette a témát: egy konferencián azt sürgette, hogy módosítani kellene az Egyesült Államok bevándorlási politikáján. Egyszerűsíteni kellene az ún. H-1B vízumok kiadását, mert az IT-vállalatok többséges hamarosan olyan súlyos munkaerőhiánnyal nézhet szembe, mint a Qualcomm. Tornquist megjegyzése már csak azért is érdekes – mint arra a témát feldolgozó Los Angeles Times felhívja a figyelmet –, mert a Qualcomm a múlt hónap elején jelentett be 15 százalékos leépítést. Az elküldendő mintegy ötezer dolgozó kétharmada mérnök.

A statisztikák a hitech ipar igazát mutatják. A szakértők ugyanis a STEM szakmákban tapasztalható rendkívül alacsony munkanélküliségi rátát arra vezetik vissza, hogy a kereslet messze  meghaladja a kínálatot.

A megoldást sokan a H-1B vízumok kvótájának emelésében látják. Jelenleg évente 85 ezren kaphatják meg a hat évre szóló, munkavállalást lehetővé tevő beutazási engedélyt. A kvótát egy szenátor 195 ezerre emelné, de volt olyan vélemény is, hogy akár 300 ezerig is ki lehetne tolni a kiadható vízumok számát.

Eközben ott vannak a nagy leépítések

Miközben tehát az iparág szereplői az iparág megtorpanását vizionálják a munkaerőhiány miatt, a legnagyobb cégek – Microsoft, HP, IBM stb. – több tízezer embert bocsátottak el. A Microsoft például tavaly jelentett be 18 ezres leépítést, majd idén ezt megfejelte újabb közel 8 ezer fővel. Ez viszont épp arra utal, hogy mégis csak a hitech ipar egy hamis mítosza a munkaerőhiány.

A Qualcomm szóvivője azzal magyarázta a leépítéseket, hogy ez voltaképpen új kompetenciák szükségességét jelzi. Mint azt a Los Angeles Times-nak mondta, bizonyos területeken továbbra is vannak nyitott pozícióik, mert speciális készségekre van szükségük, amikből viszont igenis hiány van a piacon.

A gond az – és ez Magyarországra is igaz –, hogy a statisztikai megközelítés nem ad elég árnyalt képet. A technológiai iparban ugyanis sok olyan pozíció van, ami nem biztos, hogy szakirányú felsőfokú végzettséget kíván. A szolgáltató cégek például jellemzően olyan embereket keresnek, akik több nyelvet is beszélnek kellően magas szinten. A többit – a szakmai ismereteket – már maga a cég adja hozzá.

Olcsóbb a külföldi mérnök

A Harvardon dolgozó amerikai demográfus, Michael Teitelbaum szerint a problémát érdemes történetileg is vizsgálni – írja a témával foglalkozó cikkében a Los Angeles Times. A demográfus szerint a munkaerőhiánnyal kapcsolatos félelemek részben a hidegháború gerjesztette: az a második világháború után kialakult, vélt vagy valós okokra visszavezethető félelem, hogy a műszaki tudományok terén a nagy ellenfél, a Szovjetunió műszaki felkészültsége meghaladja az Egyesült Államokét, aminek hosszabb távon beláthatatlan következménye lehet.

Ez még mindig érezteti a hatását, miközben a valós okok egészen mások. Az egyik legfontosabb az, hogy a zöldkártyával érkező kelet-európai és távol-keleti szakemberek jóval olcsóbban dolgoznak, mint az amerikai mérnökök. Azaz a H-1B-vel érkező munkavállalók nem a munkaerőhiány, hanem a költségek csökkentésének hathatós eszköze. Egy vízummal érkező külföldi munkavállaló éves átlagbére a Tatánál 66 ezer dollár, az Ifosysnél valamivel magasabb, 71 ezer dollár volt 2013-ban, miközben hasonló pozíciókban Los Angeles környékén az átlagbér 92 ezer dollár közelében volt.

Az amerikai Computerworld tavaly készített egy összesítést arról, hogy melyik cég hány ilyen vízumot kért. A kimutatásból kiderül, hogy elsősorban a nagy nemzetközi orutsourcing szolgáltató cégek jeleskednek a külföldiek alkalmazásában. A külföldiek alkalmazása ugyanis több előnnyel jár. Egy H-1B vízummal érkező munkavállaló amellett, hogy kevesebbet keres, érdekérvényesítő képességei is rosszabb, ezért sokkal jobban kihasználható, mint egy honi munkavállaló. Ha esetleg nem válna be, vagy túl sok konfliktust generálna, sokkal könnyebben eltávolítható a vállalattól, sőt akár az országból is.

Azok a cégek azonban, ahol valóban nagyon magas szintű kutatási és fejlesztési tevékenység folyik, nagyságrenddel kevesebb külföldit alkalmaznak.