Gondolta volna, hogy az amerikaiak is hímsoviniszták? És azt, hogy a informatikai iparban is számít a bőr színe? Ezt derítette ki az Egyesült Államok népszámlálási hivatalának (US Census Bureau) egy tanulmánya, amely 2012-es foglalkoztatási adatokra támaszkodott.

A felmérésben az ún. STEM (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) végzettségűek körét vizsgálták a 25-64 éves korosztályban.

Kisebb fizetés, nagyobb munkanélküliség és egyéb hátrányok

Bár a technológiai cégek csúcsvezetői körében egyre több a nő – például Marissa Mayer a Yahoo-nál, Meg Whitman a HP-nál vagy Ginni Rometty az IBM-nél, hogy csak a legismertebbeket említsük –, az alsóbb szinteken még hagy maga után kívánnivalót a női munkavállalók egyenjogúsága. Míg egy informatikai területen dolgozó férfi átlagfizetése az USA-ban évi 90 354 dollár, addig a nők csupán 78 859 dollárt visznek haza.

Az USA-ban szintén probléma a technológiai cégek számára, hogy megfelelő munkaerőt találjanak. Így ezen a piacon meglehetősen alacsony a munkanélküliség. Ám hiába tanul valaki, és szerez legalább egy főiskola diplomát, a bőrszín és a nem befolyásolja az elhelyezkedési esélyeit. Miközben az átlagos munkanélküliség az informatikai jellegű, legalább főiskolai végzettséggel rendelkezőknél 2,7 százalékos, a fehérek körében alacsonyabb, 2,6 százalék, míg például a feketék esetében 5,3 százalékos. Érdekes módon az ázsiaiak állnak a legjobban: körükben csupán 2,1 százalék a munkanélküliség.

Persze a STEM széles kört ölel fel a természettudományokból, így nagyon szegmentált csoportot alkotnak az ezen a területen képesítést szerzők. Az adatok alapján STEM képesítést szerzőknek mindössze 26 százaléka helyezkedik el végül a végzettségének megfelelő területen. Az informatikai vagy matematikai végzettséget szerzőknél azonban ez az arány jóval magasabb: több mint 49 százalékuk a szakmájában talál munkát, de a mérnököknél egy hajszálnyival még jobb a helyzet.

De akik nem helyezkednek el a szakmájukban, ők is viszonylag jó állásokat kapnak. Több mint 22 százalékuk valamilyen más iparágban dolgozó vállalkozásnál tölt be vezető beosztást, sokan (18 százalék) erősítik az oktatást vagy az üzleti/pénzügyi világban helyezkednek el (13 százalék).

Lehet, hogy nincs is munkaerőhiány?

Mindezek alapján joggal merülhet fel a kérdés: valós-e az az amerikai cégek körében is hangoztatott probléma, hogy nincs megfelelő utánpótlás a természettudományos és mérnöki képesítést igénylő munkahelyekre? Mert az adatok alapján épp az ellenkezőjét várnánk, hogy túlképzés van.

Erre utal az is, hogy bár az a STEM végzettségűek körében alacsony a munkanélküliség, az ide sorolható szakmáknál a fizetések növekedése elég lassú évek óta.

Sokan úgy vélik, a statisztikákból félrevezető következtetéseket lehet csak levonni. A STEM foglalkozások meglehetősen bonyolultak. Ha valaki rááll egy irányra, onnan nehéz váltani szakmán belül. Így aki váltásra kényszerül, mert leépítették, nagy valószínűséggel pályaelhagyó lesz, és más területen keres magának hosszabb kifutású karrierlehetőséget.

Másrészt bonyolítják a helyzetet a külföldi munkavállalók is. Az ún. H-1B vízummal érkező külföldiek (ez teszi lehetővé, hogy vállalatok foglalkoztassanak időszakosan külföldi munkavállalókat speciális tudást kívánó területeken) nagyon alacsonyan tartják a fizetéseket, mivel hajlandóak kezdő fizetési szinten is vállalni magasabb értékű munkát. A H1B vízummal alapesetben 3 évig lehet tartózkodni az Egyesült Államokban, de további 3 évre meghosszabbítható az engedély.