Elstartolt tegnap az ENSZ legrégebbi szakmai szervezete, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) soros éves konferenciája, aminek ezúttal Budapest ad otthont. A négynapos rendezvényen az iparág meghatározó üzleti szereplői, szakmai szervezeteinek a vezetői az ágazat forró témáit vitatják meg. A konferenciával egy időben rendezett kiállításon pedig több mint kétszáz cég állítja ki újdonságait.  

Európa távközlési hálózata széttöredezett

A konferencia hétfői megnyitóján Houlin Zhao, az ITU főtitkára, arról beszélt, hogy az iparág jövője a kis- és középvállalatokon, valamint a startupokon múlik, mert a bevonásukkal lehet helyi és nemzetközi szinten elősegíteni az innovációt. Mivel kritikus szerepet játszanak az IKT ágazat ökoszisztémájában, kiemelt központi támogatást kell kapniuk, amit nemzetközi kezdeményezéssel az ITU is elő akar segíteni.

Az európai távközlési ágazat kihívásairól beszélt Kerstin Günther, a Deutsche Telekom Pan-Net érdekeltségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Telekom igazgatóságának az elnöke. "Bármilyen üzleti modelleket hozzon a jövő, azok nem lehetnek életképesek korszerű, gyors távközlési hálózat nélkül" – mondta. Ehhez ma még nagyon töredezett az európai rendszer, ahol a kontinens több mint 500 millió lakosát 200 operátor szolgálja ki. A DT néhány éve hirdette meg a pán-európai hálózat kiépítését, melynek egy része a Digital Hungary projekt részeként Magyarországon valósul meg. Utalt rá, hogy a német nagyvállalat már több mint két évtizede van jelen a magyar piacon, ahol eddig 8 milliárd eurót költött beruházásokra. A Digital Hungary kezdeményezést, ami az Európai Unió céldátumánál két évvel korábban valósítja meg a korszerű szélessávú hálózat kiépítését, Kerstin Günther az üzleti szereplők és a kormány együttműködésének a mintapéldajaként hozta fel, ami a világ más országaiban is követendő példa lehet.

Nyolcszoros pénz a vállalkozások digitalizációjára

A konferencián Orbán Viktor miniszterelnök záró beszédében felidézte, hogy számos magyar tudós tette le névjegyét az infokommunikációs iparágban. Beszélt az iparág magyar gazdaságban betöltött szerepéről is. A hazai IKT ágazat adja a nemzeti össztermék 20-21 százalékát, az iparágban foglalkoztatottak száma eléri a 400 ezer főt, ami az összfoglalkoztatottak 15 százaléka, az exportból pedig 8 százalékkal részesednek az innovatív vállalkozások.

Emlékeztetett az internettel kapcsolatban nemrégiben zárult országos konzultációra, ahol a "népakarat" elérhető és megfizethető világhálót és a digitalizációt előtérbe helyező oktatást akart. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy már meg is kezdődött az oktatási anyagok ez irányú átalakítása.

"Bőven van viszont még feladat a hazai vállalkozások digitalizációjának a támogatása terén. Az elmúlt pár évben összesen 16 milliárd forintnyi támogatásra pályázhattak a cégek. A miniszterelnök bejelentette, hogy a következő öt évre ennek a nyolcszorosa, mintegy 130 milliárd forint jut a vállalkozások innovációs fejlesztésére. Célként jelölte meg, hogy 2020-ra az állami szolgáltatások minél nagyobb részét elektronizálják.

A nyitónap egyik meghatározó témája az 5G volt, amellyel kapcsolatban elhangzott, hogy a hálózati generációváltásnak ugyan még csak az elején vagyunk, de az ITU elvárásai szerint legkésőbb 2020-ra már meg kell valósítani a technológia szabványosítását, ehhez a következő évtől el kell kezdeni az ezzel kapcsolatos szabályok kidolgozását. A témával foglalkozó szekcióban számos előadást hallhattak a résztvevők arról, miért megkerülhetetlen a dolgok internete (IoT) eljövetelével a hálózati generációváltás, ami többek között a konvergáló teljesítménymutatók miatt nem tesz majd különbséget vezetékes és vezeték nélküli technológiák között. A Korea Telecom képviselője kiemelte, a 2018-as phjongcshangi Téli Olimpián már élő technológia lesz az 5G. Mint arról korábban írtunk, a Samsung 1,5 milliárd dollár állami támogatással építi ki a rendszert.

_{(Nyitó kép: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd)}