Körülbelül másfél évvel ezelőtt startolt el az Internet.org kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fejlődő országok lakóit is internet-eléréshez juttassa. A Facebook által életre hívott projekt nem csupán a hálózat technológiai kiépítésén dolgozik, de a helyi szervezetekkel, kormányzati és telekommunikációs szereplőkkel együttműködve az alapvetőnek ítélt internetes források ingyenes elérésének biztosítását is zászlajára tűzte. Alapvetően ezen célok eléréséről mesélt részletesen a közösségi oldal alapítója a Bloombergnek adott interjújában.

Cél a kétharmad lebontása 

Mark Zuckerberg a beszélgetés kezdetén tisztázza azokat az alapvető adatokat, amelyek a jelenlegi helyzetet szerinte elég jól felvázolják. Miközben a világ boldogabbik felén 2,7 milliárdan használják a világhálót tanulásra, munkára, szórakozásra, addig a Föld lakosságának másik része (arányaiban a kétharmada) nem tud ehhez a már már alapvetőnek számító infrastukrtúrához hozzájutni. (A Facebook-alapító azért arra ügyelhetne, hogy gyakrabban frissítse a számait, hiszen pontosan ugyanezekkel az adatokkal harangozták be 2013 nyarán az Internet.org indulását.)

Az Internet.org, és ezen keresztül Zuckerberg legfőbb célja, hogy ezeknek a hátrányos helyzetben lévő embereknek egyre nagyobb hányadát lehessen "bekapcsolni" az elkövetkező években. Az internet-elérés terjedését alapvetően három korlátra vezeti vissza a fiatal milliárdos. Az egyik technológiai, hiszen sok helyen egyelőre akkor sem lehetne internet-előfizetés venni, ha igény és pénz is volna rá. Ennek megoldásán az Internet.org mellett számos cég dolgozik: legutóbb például a Virgin állt elő egy univerzális öltettel.

Zuckerberg viszont azt mondja, még ha ezek a technológiai fejlesztések meg is valósulnának, akkor sem ugrana meg látványosan az internetet használók tábora, hiszen ez csak a kimaradók nagyjából hatodánál jelenti az egyetlen problémát. Sokkal többen vannak azok, akik egyszerűen nem rendelkeznek olyan szintű jövedelemmel, amely lehetővé tenné bármilyen előfizetési csomag megvásárlását. Ráadásul van egy harmadik, szintén súlyos akadály: rengetegen egyszerűen nem rendelkeznek arról megfelelő tudással, hogy mi is az az internet, és számukra milyen lehetőséget tartogat. Azaz még ha van is hálózat, ráadásul akár elkölthető pénz is lenne, akkor sem feltétlenül rohamozzák meg a szolgáltatókat azok, akik még áttételesen is alig, vagy egyáltalán nem hallottak a világhálóról.

Hol a pénz?

A Bloomberg újságírója igyekezett sarokba szorítani Zuckerberget az Internet.org fennkölt céljai és a profitorientált Facebook érdekeinek ütköztetésével. Az alapító-vezető megismételte a korábbi kijelentését, miszerint a Facebook nem kizárólag, sőt elsősorban nem a pénztermelésről szól. A közösségi hálózatot azért fejleszti, hogy a világ "még összekapcsoltabb legyen". Ennek a missziónak a kiteljesedésében játszik alapvető szerepet az Internet.org is, amely véleménye szerint még hosszú ideig csak vinni fogja a pénzt.

Azt azért végül Zuckerberg sem tagadta, hogy ha ezek a régiók egyre több internet-eléréssel rendelkeznek majd, illetve ezzel párhuzamosan a gazdasági fejlettség szintje is emlkedik, akkor valamikor a távoli jövőben, mondjuk 10-20-30 év múlva némileg megnőhet a Facebook bevétele is. Ugyanakkor hozzátette: kevés olyan gazdasági szereplőt ismer, amelyik ilyen időtávban gondolkodva hoz befektetési döntéseket.

Mint mondta, a cégének sokkal jobban megérné a jelenlegi, körülbelül egymilliárd, zömében Észak-Amerikában, Európában és Ázsiai bizonyos területein élő felhasználói bázisával foglalkoznia. Hiszen ezek az emberek a jövedelmi viszonyaik miatt sokkal több reklámbevételt vonzanak, mint amennyit a világ összes többi lakosa hozhatna, ha mindegyiket sikerülne is behálózniuk.

Indiában már megy

Az Internet.org mindenesetre tavaly ősszel, illetve 2015 elején egy sor országban, régióban elindult. Tanzánia, Kenya és Ghána után legutóbb a világ második legnépesebb országa, India is csatlakozott. A távol-keleti ország lakossága egyelőre hat államban veheti igénybe a speciális alkalmazást, amellyel összesen 38 oldal érhető el ingyenesen. Ezek között (a magától értetődő Facebokon kívül) időjárási információk (AccuWeather), álláskereső oldalak (Babajob), hírportálok (BBC News, Reuters, Times of India), apróhirdetők (OLX), és olyan információs oldalak is megtalálhatók, mint a Wikipedia, vagy a Translator. A gyűjtemény jelentős része helyi információkhoz is segíti hozzájutni az indiai felhasználókat, de több életvezetéssel (Girl Effect), egészségüggyel (Facts for Life) kapcsolatos oldal is bekerült a kínálatba.

Zuckerberg szerint ez a modell hosszú távon mindenkinek hasznos lehet, hiszen az alkalmazás elsősorban szöveges információk elérését teszi lehetővé, így az ingyenes szolgáltatás nem terheli különösebben a projekthez csatlakozó telekommunikációs partnerek hálózatát. A potenciális előfizetői bázis viszont szépen bővül, hiszen a "gazdaságos" internethez jutó körből minden bizonnyal szép számmal kerülnek ki olyanok, akik egy idő után rendes fizetős szolgáltatásra váltanak.

A Facebook alapítója az elkövetkező évtizedet akkor tekinti majd sikeresnek alapvető küldetése szempontjából, ha legalább száz országra ki tudják terjeszteni az ingyenes alapnet programját, és ennek keretében legalább egymilliárd új embert sikerül internet-eléréshez juttatni.