Kalózellenes kódot kényszerítenek a britek a Google keresőjébe. Sőt az összes többi, online kereséssel foglalkozó szolgáltatásban is megjelenhet a lopott tartalmak ellehetetlenítését célzó cenzúra.
Hirdetés
 

A brit kormányzat "kalózellenes kód" beépítésére kényszerítheti a keresőmotorok fejlesztőit, üzemeltetőit – akár szeretnék, akár nem. Az ország Digitális Gazdasági Törvényének (Digital Economy Bill) tervezéről zajló egyeztetések során derült ki, hogy az érintett vállalatok "önkéntes" kalózellenes kiegészítésekkel lesznek kénytelenek élni a jövőben a szigetországban, az egyre erősödő szórakoztatóipari nyomás miatt.

Eszi, nem eszi, nem kap mást!

Habár a megállapodás még nem véglegesített, azt a szellemi jogok védelmével foglalkozó brit testület (Intellectual Property Office) emberei megerősítették, hogy várhatóan július 1-től lép életbe. Elmondásuk szerint vannak még átbeszélendő részek az új szabályozásban, de abban mindkét fél – a webes keresők mögött álló cégek és a szórakoztatóipar képviselői – egyaránt egyetértett, hogy milyen képességekkel bírjon a kalózkodás megakadályozását visszaszorítani hivatott megoldás.

Eközben azonban formálódni kezdett egy B terv is; a brit kormányzat a háttérben – nem is annyira titkoltan nyomásgyakorlási eszközként – nekilátott annak, hogy ha kell, erővel verje át az elképzelést. A Digital Economy Bill egyik kiegészítésében ugyanis ott rejlik annak lehetősége, hogy a Google és a többi érintett kénytelen legyen alkalmazni a kalózellenes kódot, akár nyitottak erre a lehetőségre, akár elzárkóznak tőle. Eszerint a brit államtitkárság elrendelheti a szükséges kód alkalmazását a webes keresőket üzemeltető cégek számára azzal a céllal, hogy minimalizálja a jogsértő szolgáltatások elérhetőségét és hirdethetőségét.

Némi mozgástér még így is maradhat a Google és a többiek számára, ugyanis mielőtt bármilyen kalózellenes kódot állami kényszer hatására alkalmazásba vennének, azt az államtitkárság véleményezésre közzéteszi a keresőmotorok üzemeltetőinek, a jogtulajdonosoknak és képviselőiknek, illetve az egyéb érintett feleknek.

Kirántják az alkalmi letöltögetők lába alól a talajt

A fentiekkel van összhangban a brit internetszolgáltatók kalózellenes kampányának beindítása. Másfél hete kezdtek az ISP-k elektronikus leveleket küldeni azon ügyfeleik számára, akikről azt gyanítják, hogy szerzői jogi visszaéléseket követtek el az interneten keresztül. A kormányzati támogatást élvező programtól, ha nem is a kalózkodás visszaszorulását, de a szerzői jogok és védelmük tekintetében történő tudatosságnövelést várnak az internetszolgáltatók.

Mit jelenthet mindez a briteknek, illetve a globális internetezésnek? Ha beválnak a lépések, akkor azokat vélhetően előbb-utóbb a világ nagy részére kiterjesztik majd az államok; pontosabban az államokat ebben érdekeltté tevő jogtulajdonosok. Habár ezekkel a döntésekkel természetesen teljesen nem lehetetleníthető el a digitális kalózkodás, a jogsértő tartalmak könnyű felkutatásának kora véget érhet. Ez pedig jelentősen visszavetheti az eseti jelleggel történő kalózkodást, a hébe-hóba letöltögetők számára eltűnnek az egyszerűen elérhető "ingyenes" tartalmak.

Ugyanakkor a nehézsúlyú letöltőket, akik számos torrentoldalra regisztráltak, és tisztában vannak azzal, hogy online keresés hiányában hogyan lehet értesülni egy-egy szolgáltatás jövőjéről, ha az valamilyen okból kifolyólag elérhetetlenné válik, ez nyilván nem tántorítja el a további letöltéstől, fájlmegosztástól. Ezen a téren csakis az olcsó, kényelmes és hozzáadott szolgáltatásokat kínáló fizetős szolgáltatások terjedésével lehet versenyezni, mint amilyen például a már hazánkban is elérhető Netflix.

Igaz, ahogy sok más vetélytársa, a Netflix is csak egy kis szeletét kínálja a világban elérhető tartalmaknak. A kalózkodást teljesen visszaszorítani valószínűleg csak egy olyan, nem túl drága előfizetői konstrukció tudná, amellyel bármilyen filmet, sorozatot elérhetne a felhasználó. De sajnos az ilyesmi egyelőre inkább az utópia kategóriájába sorolható.

Piaci hírek

Kiderült, hogyan sarcolná meg az EU az online óriásokat

Az Unió akár jövő tavasszal új szabályozást vezethet be, az Európai Bizottság már a tagállami vétókkal is szembeszállna.
 
Jövőre a bankoknak meg kell nyitniuk az ügyféladataikat külső szolgáltatók, köztük a fintech cégek előtt. Hazai szakértőket kérdeztünk arról, hogyan rajzolja át ez a pénzintézeti piacot.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Most készüljön fel a fintech világ biztonsági kockázataira!

A pár éve kitört fintech-láz, valamint a jövő év elején életbe lépő PSD2 nem csak a pénzügyi piacok üzleti modelljét borítja meg. A biztonsági kérdéseket is sürgősen újra kell gondolniuk a piac szereplőinek.

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP FORUM HUNGARY:
így működik a digitalizáció magja

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.