Kalózellenes kódot kényszerítenek a britek a Google keresőjébe. Sőt az összes többi, online kereséssel foglalkozó szolgáltatásban is megjelenhet a lopott tartalmak ellehetetlenítését célzó cenzúra.

A brit kormányzat "kalózellenes kód" beépítésére kényszerítheti a keresőmotorok fejlesztőit, üzemeltetőit – akár szeretnék, akár nem. Az ország Digitális Gazdasági Törvényének (Digital Economy Bill) tervezéről zajló egyeztetések során derült ki, hogy az érintett vállalatok "önkéntes" kalózellenes kiegészítésekkel lesznek kénytelenek élni a jövőben a szigetországban, az egyre erősödő szórakoztatóipari nyomás miatt.

Eszi, nem eszi, nem kap mást!

Habár a megállapodás még nem véglegesített, azt a szellemi jogok védelmével foglalkozó brit testület (Intellectual Property Office) emberei megerősítették, hogy várhatóan július 1-től lép életbe. Elmondásuk szerint vannak még átbeszélendő részek az új szabályozásban, de abban mindkét fél – a webes keresők mögött álló cégek és a szórakoztatóipar képviselői – egyaránt egyetértett, hogy milyen képességekkel bírjon a kalózkodás megakadályozását visszaszorítani hivatott megoldás.

Eközben azonban formálódni kezdett egy B terv is; a brit kormányzat a háttérben – nem is annyira titkoltan nyomásgyakorlási eszközként – nekilátott annak, hogy ha kell, erővel verje át az elképzelést. A Digital Economy Bill egyik kiegészítésében ugyanis ott rejlik annak lehetősége, hogy a Google és a többi érintett kénytelen legyen alkalmazni a kalózellenes kódot, akár nyitottak erre a lehetőségre, akár elzárkóznak tőle. Eszerint a brit államtitkárság elrendelheti a szükséges kód alkalmazását a webes keresőket üzemeltető cégek számára azzal a céllal, hogy minimalizálja a jogsértő szolgáltatások elérhetőségét és hirdethetőségét.

Némi mozgástér még így is maradhat a Google és a többiek számára, ugyanis mielőtt bármilyen kalózellenes kódot állami kényszer hatására alkalmazásba vennének, azt az államtitkárság véleményezésre közzéteszi a keresőmotorok üzemeltetőinek, a jogtulajdonosoknak és képviselőiknek, illetve az egyéb érintett feleknek.

Kirántják az alkalmi letöltögetők lába alól a talajt

A fentiekkel van összhangban a brit internetszolgáltatók kalózellenes kampányának beindítása. Másfél hete kezdtek az ISP-k elektronikus leveleket küldeni azon ügyfeleik számára, akikről azt gyanítják, hogy szerzői jogi visszaéléseket követtek el az interneten keresztül. A kormányzati támogatást élvező programtól, ha nem is a kalózkodás visszaszorulását, de a szerzői jogok és védelmük tekintetében történő tudatosságnövelést várnak az internetszolgáltatók.

Mit jelenthet mindez a briteknek, illetve a globális internetezésnek? Ha beválnak a lépések, akkor azokat vélhetően előbb-utóbb a világ nagy részére kiterjesztik majd az államok; pontosabban az államokat ebben érdekeltté tevő jogtulajdonosok. Habár ezekkel a döntésekkel természetesen teljesen nem lehetetleníthető el a digitális kalózkodás, a jogsértő tartalmak könnyű felkutatásának kora véget érhet. Ez pedig jelentősen visszavetheti az eseti jelleggel történő kalózkodást, a hébe-hóba letöltögetők számára eltűnnek az egyszerűen elérhető "ingyenes" tartalmak.

Ugyanakkor a nehézsúlyú letöltőket, akik számos torrentoldalra regisztráltak, és tisztában vannak azzal, hogy online keresés hiányában hogyan lehet értesülni egy-egy szolgáltatás jövőjéről, ha az valamilyen okból kifolyólag elérhetetlenné válik, ez nyilván nem tántorítja el a további letöltéstől, fájlmegosztástól. Ezen a téren csakis az olcsó, kényelmes és hozzáadott szolgáltatásokat kínáló fizetős szolgáltatások terjedésével lehet versenyezni, mint amilyen például a már hazánkban is elérhető Netflix.

Igaz, ahogy sok más vetélytársa, a Netflix is csak egy kis szeletét kínálja a világban elérhető tartalmaknak. A kalózkodást teljesen visszaszorítani valószínűleg csak egy olyan, nem túl drága előfizetői konstrukció tudná, amellyel bármilyen filmet, sorozatot elérhetne a felhasználó. De sajnos az ilyesmi egyelőre inkább az utópia kategóriájába sorolható.

Piaci hírek

Venne Windows 10-es okosórát?

A Microsoft újra bepróbálkozik a viselhető elektronikai piacon, ezúttal kicsit másképp, mint ahol azt tavaly ősszel abbahagyta.
 
Korábban az ipari vezérlőrendszerek zártan működtek, és ezáltal számos hálózatbiztonsági kockázattól mentesültek. Mára azonban nyitottabbá váltak, ami új támadási felületeket teremtett.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Monitoringra épülő SCADA-védelem

Ahogy az ipari rendszerek bekapcsolódnak a vállalati hálózatok vérkeringésébe, úgy válik mind sürgetőbbé a védelmük megerősítése.

A digitális átalakulás szép elv. De ha mindent az azonnali megtérülés és az IT-költségek csökkentése vezérel, akkor csak elv marad – súlyos valós következményekkel. Takács István Péter írása.

Az élethosszig tartó tanulás lesz a legfontosabb képességünk

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az SAP megnyerte az első csatát: elsőfokú döntés született a közvetett szoftver felhasználás licencdíj vonzatairól. Dr. Andriska Zsófia (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.