A mostani anyagnak adhattuk volna a Sosem fogja kitalálni, hogyan változik meg a Facebook címet, esetleg azt, hogy Ezeket a hibákat ne kövesse el Facebookon, vagy éppen működhet a Zuckerbergnek nem tetszenek, menniük kell változat is. Már amennyiben azt akarjuk, hogy a hír tényleges tartalmáról semmilyen lényegi információt nem kapó internetezők közül minél többnél horgadjon fel a kíváncsiság, és kattintson a címre. Ezt a széles körben használt trükköt hívjuk klikkvadászatnak (clickbait), amely úgy tűnik, a közösségi óriásnak sem tetszik.

Hátrébb sorolják

A tegnap este publikált hivatalos tájékoztató szerint a hírfolyam tartalmának összeállításáért felelős algoritmus büntetni fogja a klikkvadász típusú megjelenéseket. Azaz azok az oldalak, amelyek megtévesztő, harsány címekkel bombázzák a felhasználók falát, az elkövetkező hónapokban az elérésük csökkenésével számolhatnak. Legalábbis ez a szándék, a gyakorlat viszont már nem ennyire egyszerű. Például a klikkvadászat meghatározása sem valamiféle egyetemleges, tudományos tényeken alapuló dolog, így természetesen ízlés dolga, ki mit tekint annak.

A Facebook példája a klikkvadászatra

A Facebook például azokat a posztokat fogja ebbe a kalapba tenni, amelyeknél a felhasználó az átlagosnál kevesebb időt tölt "távol" a közösségi oldaltól. A gondolatmenet arra épül, hogy az értékes, hasznos tartalmakat az internetezők megnézik, elolvassák. Ha viszont csak behúzták őket valami hatásvadász címmel, akkor rögtön elhagyják az oldalt és visszatérnek a Facebookra. A másik dolog, amire ezután figyelni fognak, az a klikkelés és az egyéb aktivitás (lájkolás, megosztás) relatív aránya. Azaz ha egy bejegyzésre ezren kattintanak, de senki nem osztja meg azt, sőt még nem is lájkolják, az a Facebook szerint klikkvadász próbálkozásnak minősül.

Homályos eszközök, bizonytalan kimenet

A fentiekkel azonban nem csak annyi a probléma, hogy az algoritmus tényleges működéséről, például a legfontosabb rangsorolási tényezők súlyozásáról továbbra sem tudhatni semmit, hanem az is, hogy ez a kritériumrendszer simán tud falspozitív eredményekkel szolgálni, miközben valóban klikkvadász címeket meg teljesen jó bejegyzésnek fog értékelni.

Vegyük például a Ezért válik a híres színész című anyagot. Ez valószínűleg a bulvárra fogékony közönségnél nem csak sok klikket generál, hanem ha megfelelően van elnyújtva az izgalmas félrelépésről szóló cikk, akkor elég sok időt is igénybe vesz, mire a nyájas olvasó megtudhatja, hogy a gaz csábító a kaposvári színház egyik ruhatárosa volt. De felhozhatjuk példának a fenti képet is, amellyel maga a közösségi oldal illusztrálta, hogy milyen egy klikkvadász bejegyzés. Ez valóban kimerítheti a tényállást, de egyáltalán nem biztos, hogy nem töltenek rajta kevés időt az olvasók, de az sem, hogy nem kezdik lájkolni, osztani.

Ezzel szemben például egy gazdasági lapnál a nap grafikonja rovat aktuális bejegyzéséhez készített háromsoros magyarázószöveget viszonylag gyorsan át lehet futni, és már megy is tovább az ember. Ha utóbbi mondjuk nem világrengető érdekesség, akkor valószínűleg nem dönt megosztási csúcsokat sem. Így megy a klikkvadász skatulyába, miközben csak egy teljesen normális címmel ellátott, informativ, rövid anyagról van szó.

Még egy dolog

A változásoknak ezzel nincs vége. A linkek megjelenítését is igyekszik a továbbiakban szorosabban fogni a Facebook. Azok a bejegyzések kerülnek előnybe, ahol a bemásolt linkkel automatikusan generált tartalom jelenik meg. Ebben szerepel az anyag forrása, címe és néhány szavas bevezetője is. Ezzel szemben mondjuk egy kép mellé leírásként csatolt rövidített linkkel ellátott poszt büntetést kap a rangsorolásnál.

Ilyen a javasolt linkmegosztási mód...

...és ilyen az ellenjavalt

A változtatás azzal magyarázzák, hogy statisztikák szerint az előbbi változatra kétszer gyakrabban kattintanak a felhasználók, ráadásul mobil felületről is sokkal könnyebb azt aktiválni, hiszen ott az egész felület kattintható, ellentétben a rövidített linkkel ellátott változatta, ahol konkrétan a kék szöveget kell eltalálni az érdeklődőnek.

Változó korban

A Facebookot már rég elérte a nagyság átka. Túl sok ismerőse van a felhasználóknak, túl sok céges oldal, média tülekedik a hírfolyamhelyekért, ezért szelektálni kell, mert a lehetséges több ezer vagy tízezer posztból csak néhány száz kerülhet az emberek szeme elé egy nap. Ezért próbálják finomhangolni szinte folyamatosan az algoritmust, amire a mostani csak egy példa.

Legutóbb például a nyereményjátékokért lájkokat gyűjtő alkalmazások bejegyzéseit tették partvonalon kívülre, de említhető a hírfolyam frusztrációmentesebbé tételére kitalált, egyelőre tesztüzemben futó, meglehetősen furcsa megoldás is. A folyamatos, nem csak a hírfolyamot, de például a vállalati oldalak formátumát is érintő változtatássorozat viszont nem mindenkinek tetszik. Erre példa az amerikai ételrendelős cég szakítása, amely egyébként pozitív hatással volt a közösségi oldalról kivonuló vállalkozásra.