Kirobbanó formában van az Amazon és az Alphabet is a június 30-ával zárult negyedév alapján. Mindkét cég a várakozásokat felülmúló pénzügyi eredménnyel zárta az időszakot. Az Amazon összbevétele éves összevetésben 31, az Alpabet pedig 21,5 százalékkal nőtt, előbbi 0,8, utóbbi 0,7 milliárd dollárral nagyobb bevételről számolhatott be, mint amit az elemzői konszenzus jósolt. Ráadásul minkét cég gyorsítani is tudta a növekedési tempót: tavaly a második negyedév éves összevetésben az Aplhabetnél 11 százalékos volt a bővülés, míg az Amazonnál 22 százalék.

Kereskedés itt, hirdetés ott

Az Alphabet tavaly ugyanebben az időszakban 17,7 milliárd dollár bevételt termelt, idén viszont már 21,5 milliárdot. A bevételek döntő hányadát persze továbbra is a hirdetések adják: ennek a szegmensnek a bevétele 16 milliárdról 19,1 milliárdra nőtt. Bár a hirdetéseken átlagosan kevesebbet keresett – az egy kattintásra jutó bevétel 7 százalékkal kevesebb, mint egy éve –, 29 százalékkal többet kattintottak a felhasználók, ami bőven ellensúlyozta kattintás olcsóbbá válását.
 

Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy minden másból csupán 2,2 milliárd dollárt termelt a vállalat. Ez már csak azért is fontos elem, mert ide tartozik többek között a Cloud Platform, az Apps, Play áruház, valamint hardverek is. Bár ez a szegmens tavalyhoz képest 33 százalékkal bővült, és benne a Cloud Platform nőtt a legnagyobbat, egyelőre elérhetetlennek tűnik az a cél, amit Urs Hölzle, a Google infrastruktúráért felelős alelnöke tavaly fogalmazott meg. Hölzle egy konferencián arról beszélt, hogy 2020-ra a Google felhőszolgáltatásokból származó bevételei meghaladják a hirdetési bevételeit.

Más a helyzet az Amazonnál annak ellenére, hogy az immár ötödik negyedéve folyamatosan nyereséges vállalat bevételeinek zöme továbbra is a kereskedelmi tevékenységből származik. A felhő azonban már önmagában közel 10 százalékát adja a bevételeknek. Most 2,9 milliárd dollár jött ebből. Az üzletág ráadásul óriásit nőtt: éves összevetésben 58 százalékot. (Tavaly 1,8 milliárd dollárt termelt.)

Fejlesztenek ezerrel

Ugyanakkor persze az is látszik, hogy bár a felhőszolgáltatás mindkét vállalatnak fontos, nagyobb léptékben gondolkodnak. Az Amazon például a streaming üzletbe fektet egyre többet, de próbálkozik a felhőalapú analitikával is.

Az Alphabet pedig egy sor olyan szolgáltatással kísérleteik, amelyekhez a saját felhője jó hátteret biztosít. Ezek sorába illeszkedik például az önvezető autó és a Nest portfóliójára épülő okos otthon is. Az önvezető autóval kapcsolatban Ruth Porat pénzügyi igazgató egyébként mondott egy fontos dolgot: a teljesen autonóm járművekben hisznek, mert az emberi beavatkozás csak növeli a balesetveszélyt. (Ez persze azt is jelentheti, hogy a fejlesztés több pénzt emészt fel, és később lesz belőle piacképes tömegtermék.)

Felhőben most az Amazon a favorit

A nyilvános felhőszolgáltatások piacán egyébként most egyértelmű az Amazon dominanciája. A Synergy Research számítása szerint az év első negyedévében övék volt a piac 31 százaléka, a Microsoft 9 százalékkal a második, majd az IBM (SoftLayer üzletággal együtt) következik 7 százalékkal. A Google 4 százalékos részesedése csak a negyedik helyre elegendő holtversenyben a Salesforce.com-mal.
 

A növekedési ütemben már jobban áll. A tavalyi negyedik negyedév adatai alapján (szintén a Synergy Research kutatása) a Microsoft 124 százalékot bővült éves összevetésben, a Google 108-at, az Amazon 63-at, az IBM (+SoftLayer) 57 százalékot, míg a Salforce.com 40-et.

A jelenlegi viszonyokat persze az is magyarázza, hogy a felhőpiac legjelentősebb szelete az infrastruktúra-szolgáltatás (IaaS), aminek teljes értékét a Gartner 249 milliárd dollárra becsüli idén – és ebben az Amazon a legerősebb. A platformszolgáltatások 177 milliárd körül alakulnak, míg a szoftverszolgáltatások 144 milliárdot tesznek ki idén.

A felhős törekvések jövőbeni jövedelmezőségét nagyban befolyásolja, hogy ki milyen szegmensre koncentrál. Az IaaS-nál ugyan magas a belépési küszöb, hiszen nagyon nagy a beruházásigény, és nagyobb szerepe is van a méretgazdaságosságnak, de amikor a piac telítődik, rohamosan javul majd a jövedelmezősége. Nem így a PaaS, de különösen a SaaS esetében, valamint a különböző hibrid modelleknél – ez utóbbira hajt például az IBM. Ezeknél viszont a nagyobb hozzáadott érték jelenti jövedelemtermelő képességet.

Az azonban látszik, hogy a felhős piacvezetők irdatlan erőket fektetnek abba, hogy a lehető legtöbb pozíciót már most lefoglalják: a piacvezetők növekedési üteme jellemzően sokkal gyorsabb, mint a felhős piac egészének a növekedése.