Olyan ez, mint a farkasos-kismalacos mesében: nem tanulunk mások hibáiból – ez lehet az érzése annak, aki felüti az Eurostat uniós kiberbiztonsági helyzetet vizsgáló jelentését. Ebből kiderül például, hogy az Európai Unióban élő és internetező lakosság 71 százaléka hozott már nyilvánosságra személyes adatokat a neten. A leggyakrabban az elérhetőséget adták meg (ezt a lehetőséget a válaszadók 61 százaléka jelölte meg), nagyon sokszor fordult elő azonban az is (52 százalék jelölte meg), hogy név, születési év, sőt ezekkel együtt személyi okmány száma is felkerült a közösbe. És hát persze ott van 40 százalékkal a köznek bank- és hitelkártya-adataikat, esetleg a bankszámlájuk számát is megosztók népes serege.

A luxemburgiakban nincs veszélyérzet

A fenti adatok különösen annak fényében érdekesek, hogy a válaszadók alig több mint 22 százaléka tesz közzé fotót, aktuális tartózkodási helyszínt vagy például információt az egészségi állapotáról, a jövedelméről stb. (Az Eurostat felmérése nagyon sok területre kiterjed, a netezés mobilra terelődésével foglalkozó fejezetet már ismertettük.)

A netes nyitottság persze tagországonként változik. A román nezetők nem kitárulkozós fajta: kevesebb mint harmaduk ad meg magáról adatokat a világhálón. A másik végletnél a luxemburgiak 92 százaléka oszt meg személyes adatokat, de a finnek (87 százalék) és a dánok (85 százalék) sem félősek. Mi, magyarok az EU-átlag alatt teljesítünk 65 százalékkal.

A netes nyitottság korosztályi kérdés is: a 16-24 év közötti generáció 78 százaléka osztotta már meg személyes adatait, míg a 65-74 év közöttieknek csak az 57 százaléka.

Kevesen éltek a felejtés jogával

Árnyalja a képet, hogy az adataikat bátrabban megosztó felhasználók számos módon próbálják korlátozni az adataikhoz való hozzáférést. Az uniós nethasználók közel fele (46 százalék) nem engedi például reklámcélokra használni a vele kapcsolatos információkat, 40 százalékuk pedig korlátozott hozzáférést enged a közösségi oldalakon lévő profiljukhoz vagy tartalmaikhoz.

Még ennél is figyelemre méltóbb, hogy az EU-s netezők 37 százaléka mindig elolvassa az adatkezelési nyilatkozatot, mielőtt megadná egy weboldalon a személyes adatait. Ugyanennyien leellenőrzik azt is, hogy mennyire biztonságos az adataikat kérő weboldal. Harmaduk (31 százalék) korlátozza az aktuális földrajzi adataihoz való hozzáférést. A három éve létező felejtés jogával azonban csupán a netezők 10 százaléka élt.

Technikai eszközt egyébként kevesen használnak a védekezésre. A cookie-k korlátozásával a netezők 35 százaléka él, a követést megakadályozó, úgynevezett anti-tracking szoftvereket pedig 17 százaléka használ. Előbbit füleg a luxemburgiak és a németek használják előszeretettel, míg az anti-tracking szoftver az észtek körében népszerű, de ott is főleg a fiatalok.

A netezők háromnegyede nem találkozott még internetes biztonsági problémával, ami a támadások kiterjedtsége miatt inkább azt jelenti, hogy nem vették észre a támadást. Mindössze a válaszadók 21 százalék mondta, hogy vesztett már adatot és/vagy időt vírus vagy egyéb számítógépes fertőzés miatt. Az viszont tényleg örvendetes, hogy csak a netezők 3 százalékát érte olyan támadás, melynek során érzékeny személyes adatot vesztett, vagy közvetlenül pénzügyi veszteség érte.A net Csehországban és Hollandiában a legbiztonságosabb – legalábbis a felmérésben megkérdezettek szerint –: a csehek 90, a hollandok 89 százalék soha nem tapasztalt biztonsági problémát netezés közben. Ezzel szemben a horvát és a magyar net kész no-go zóna: a horvátok 41, a magyarok 36 százaléka jelezte, hogy érte a gépét vírus- vagy egyéb már támadás.

A cégek nem foglalkoznak ezzel – egyelőre

A felmérés kiterjedt a cégekre is, ami a GDPR közelgő hatályba lépése miatt különösen érdekes. Az  EU-ban a vállalkozások 98 százaléka használ számítógépet, de csak a 32 százalékuknak van informatikai biztonsági szabályzata. Ez azonban csak látszólag alacsony szám, hiszen ide tartozik az egyszemélyes cég is egy lapotoppal, ahol nyilván értelmetlen ilyen szabályzattal bíbelődni. A nagyvállalatok sokkal kritikusabbak ebből a szempontból: ebben a szegmensben 72 százaléknak van szabályzata. A kkv-nál viszont kevesebb mint harmadának (31 százalék).

Ebben egyébként a svédek (51 százalék) és a portugálok (49 százalék) állnak a legjobban, míg Magyarország a sereghajtók között végzett (10 százalék) Lengyelországgal (13 százalék) egyetemben.

A legtöbb vállalat (a szabályzattal rendelkezők 90 százaléka) az adatvesztés, adatlopás ellen védekezik a belső biztonsági előírásokkal. A többség egyébként a bizalmas adatok elvesztésétől (81 százalék) és az informatikai rendszerének leállásától (71 százalék) fél.

Az adatvesztés elleni szabályozást a tagországok közül a ciprusi és a magyar cégek veszik a legkomolyabban. Ilyen szabályzata állítólag a két országban a cégek a 99 százalékának van, de hasonlóan fényes a helyzet Romániában is (97 százalék).