A 2014-es évben a mobil számítástechnika soha nem látott mértékben fejlődött, és ezt akkor is le kell írni, ha hatalmas közhelynek tűnik. A dolgok internete, a viselhető eszközök, az automatizálás, a mobilok, a táblagépek mellett kevés szó esett a notebook piacról, pedig ha valahol igyekeztek a gyártók megfogni a felhasználókat, akkor ez az.

A PC és ezzel együtt a notebook piac halálát jósolóknak mégsem lett igazuk, mert a gyártók fenn tudták tartani magukat, még akkor is, ha egyes cégek (Samsung, Sony) kénytelenek voltak visszavonulót fújni. A jelen cikkel induló sorozatunkban körbejárjuk a notebookok világát, megnézzük ezeknek a termékeknek a piaci helyzetét, és még azzal is megpróbálkozni, hogy kategóriákba soroljuk a most, illetve közeljövőben jellemző notebook trendeket.

Az Ultrák

A kereskedőknél a trendektől teljesen függetlenül most is meg lehet találni azokat a gépeket, amelyek az általános, átlagos igényeket elégítik ki és amelyek között a vásárlók leginkább az ár és a kijelző méretei alapján döntenek. Ez a tömeg termék szegmens azonban egyre inkább szűkül, mert a pár évvel ezelőtt megjelent Ultrabook kategória már egész széles körben elérhető, köszönhetően áruk normalizálódásának.

Az Ultrabook azt Intel találmánya 2012-ből, ami olyan gépek kifejlesztését célozta meg, amelyek könnyűek, vékonyak, könnyen hordozhatóak, energiatakarékosak, de mindezek mellett teljesítményben nem szenvednek hátrányt egy átlagos, irodai munkára szánt géppel szemben. Hogy ez megvalósuljon, csak azok a notebookok kaphatták (és kaphatják) meg az Ultrabook minősítést, amelyek megfelelnek az előre lefektetett technikai követelményeknek.

Egy Ultrabook, ami egyben hibrid is: Fujitsu Lifebook T904

A döcögős kezdés után az Intel ötlete kezdte utolérni a notebookok fejlődését és így az Ultrabook koncepció is hozzáidomult ahhoz, amire egyrészt volt igény, illetve amivel a felhasználókat eséllyel vissza lehetett csábítani a termékkategóriához. A legfrissebb generáció már támogatja a hibrid felépítést, így ebben az összeállításban is lesz átfedés, hiszen hajtogatható, átalakítható gépeket külön taglaljuk majd. (a cikk születésével egy időben jelentette be az Intel a Core processzorcsalád 5. generációjának megjelenését – a szerk.) A Haswell Core i3, i5, i7 processzorokkal ellátott Ultrabookok már mind érintőképernyővel rendelkeznek, nem lehetnek vastagabbak 23 mm-nél, és alvó állapotból kevesebb mint 3 másodperc alatt kell felébredniük.

A hibridek

Ahogy az elmúlt két évben a táblagépek meghódították a piacot, úgy kezdtek a felhasználók elfordulni az asztali és mobil számítógépektől. A notebook gyártóknak ki kellett találniuk valamit ahhoz, hogy egyrészt visszaszerezzék a vásárlókat, másrészt igazodjanak a Windows fejlődéséhez, és lekövessék a rendszer érintés központúságát. Ennek eredménye lett a hibrid kategória megjelenése, aminek sikerült is megállítania a csökkenést, bár ez nem csak ennek, hanem a tablet piac lelassulásának is köszönhető.

Az utóbbi idők legsikerültebb zsanér technológiája. Lenovo Yoga 3 Pro

Az általánosan hibridnek nevezett gépek közös tulajdonsága, hogy a megszokott billentyűzet, kijelző kombináció tablet képességgel bővült ki. A gyártók egy sor megoldást dolgoztak ki arra, hogy miként lehet egy ránézésre notebookból egy mozdulattal táblagépet varázsolni, aminek az egyik legegyszerűbb módja, hogy a kijelző kiemelhető a dokkolóként (is) működő billentyűzetből és ekkor már egy különálló egységként, táblagépként használható. Az ebben a megoldásban rejlő lehetőségeket az Asus dolgozta ki a legjobban azzal, hogy bizonyos modellek esetében még az oprendszer is változott, amint kikerült a kijelző a helyéről, még jobban segítve a felhasználó dolgát, vagy ízlését.

A Lenovo Yoga család a legismertebb képviselője annak a módszernek, amikor a kijelző nem távolítható el, viszont a megszokottnál tovább hátra hajtható, olyannyira, hogy a panel végül a notebook hátulján köt ki, amivel egy kifordított, és mégis táblagépesített eszközt kapunk. E kialakítás első képviselőinek az volt a legnagyobb gondja, hogy a végeredmény túlságosan vaskos lett, mára azonban annyit sikerült faragni a méretekből és olyan fejlett zsanér megoldásokat használnak, hogy nem sok különbség van egy ilyen notebook és egy táblagép között.

A Chrome-ok

A hazai piacon egyelőre nem vívott ki magának komolyabb hírnevet és részesedést, mégis fontos bevenni a listába a Chromebook kategóriát, főleg azért, mert a Google elképzelése több másik gyártót is rávett arra, hogy hasonló paraméterek szerint építsen gépet. Az eredeti ötlet szerint a 100 dollár körüli, lokál meghajtó nélküli, kifejezetten a Google Drive felhőtárhelyére támaszkodó, azaz csak állandó netkapcsolat mellett használható gép koncepciója az iskolákat és a diákokat célozta.

14 colos Chromebook a HP-től (14 G3)

A Chrome OS-re épülő, mostanra már változatos formákat és kivitelt kapó eszközök elsősorban az Egyesült Államokban sikeresek, ami a Microsoftot is rávette arra, hogy olcsó, merevlemez nélküli gépeket építsen, ami érthető is, hiszen ahhoz a Google mintájára ajánlhatók a OneDrive gigabájtjai. Az eredeti Chromebook ugyanis úgy oldja meg az adatok tárolásának kérdését, hogy minden példányhoz 100 gigabájt felhőtárhely jár, ami feltehetően bőven elég egy átlagfelhasználónak és ezzel a Google is sikeresen szerzett egy ügyfelet hosszú távra.

Itt a netbook, itt van újra

Az eddig felvázolt típusokon végignézve az rajzolódik ki, hogy a különböző kategóriákra adott gyártói válaszok eredményeképpen egy pár évvel ezelőtti slágertermék éledhet újjá. A netbook annak idején szintén a diákokat, egyetemistákat célozta meg és az Asus hatalmas sikereket ért el az EEE PC szériával.

Most egyre több jel mutat arra, hogy a netbook újjáéledhet, aminek nem meglepő módon az egyik szorgalmazója ismét az Asus. Az EeeBook X205T pontosan ezt képviseli, de már sokkal korszerűbb komponensekkel, Windows 8.1-el, a 10 colosnál valamivel nagyobb (11,6) kijelzővel, az Intel Atom processzorával és már értelmes méretű, 2 GB RAM-mal. A netbook jellegű gépekkel való kísérletezés egyébként jelenleg inkább a kisebb gyártókra jellemző, mint pl. az Archos, aki nem félt a 10 colos kijelzőtől, plusz az egész gépet az Android rendszerre építette.

Nagy a kínálat

A netbook felé hajló gépek még nem általánosak, de jelenthetnek egy irányt ebben az évben, és persze egy sor speciális képességű, tudású gépet fel lehetne sorolni még. Ott vannak a játékosok igényeit kielégítő gamer konfigurációk, a 4K felbontású kijelzővel ellátott, főleg a multimédia felhasználásra kihegyezett notebookok, vagy ez egyre nehezebben definiálható, de üzleti célokat kielégítő modellek.

A cikksorozat egyik későbbi része pontosan ez utóbbit fogja majd tisztázni, vagyis azt, hogy mitől üzleti egy üzleti notebook, a vásárlásnál milyen szempontokat kell és lehet figyelembe venni, ha kifejezetten üzleti célú felhasználásra keresünk gépet.