A Világgazdasági Fórumon (WEF) a szervezet feltörekvő technológiákkal foglalkozó tanácsa ismét egy tízes listát állított össze azokról a technológiai trendekről, amelyek áttöréseket hozhatnak a globális kihavások egyikében-másikában. A 2016-os dokumentum, amelyet a WEF a Scientific American magazinnal közösen publikált, olyan vívmányokat gyűjt össze, amelyek a szervezet tagjai szerint egész iparágakat változtatnak majd meg, nem beszélve az emberek jelenlegi életmódjáról. Az anyag egyúttal arra is lehetőséget akar teremteni, hogy elinduljon a párbeszéd azokról az emberi, társadalmi, gazdasági vagy környezeti kockázatokról, amelyeket a szóban forgó technológiák széles körű adaptációja jelenthet.

Az IBM informatikai vezetője, aki egyben a WEF illetékes szervezetének elnöke, igen fontosnak nevezte a látóhatár folyamatos vizsgálatát, ami lehetőséget nyújt a várható folyamatok szakértői elemzésére, és ezzel a világszintű sokkhatásokra való felkészülésre. Dr Bernard Meyerson szerint a globális közösség szintjén kell megállapodásokra jutni az olyan alapelvek elfogadásában, amelyek mentén learathatók lesznek az új technológiák előnyei, miközben a veszélyeket is el tudjuk kerülni.

Ezek jönnek majd szembe mindannyiunkkal

A lista összeállításának egyik alapvető kritériuma volt, hogy csak olyan trendekről ejt szót, amelyekben a WEF szerint éppen a 2016-os év hozza meg az áttörést, vagyis amelyek telepítése és alkalmazása mostantól már nem a "radar alatti tartományban" zajlik. Ez az oka, hogy néhány kiválasztott technológia már évekkel ezelőtt sem számított volna újdonságnak, de most jutott el az érettségnek arra a fokára, amikor a hatásai már érezhetővé és felismerhetővé válnak.

Cikkünk előző részében az első öt technológiát (nanoszenzorok, következő generációs akkumulátorok, blokklánc, 2D anyagok, önvezető járművek) vettük sorra. A WEF 2016-os, feltörekvő technológiákat értékelő listájának második öt eleme:

6. Organ-on-a-chip
A magyar nyelvben talán még nincs elfogadott kifejezés arra a technológiára, amely miniatűr chipekkel modellezi az emberi szervek működését. Ezek a kísérletek nem csak a WEF szerint forradalmasítják majd az orvosi kutatásokat és a győgyszerkísérleteket: segítségükkel pontosan megjósolható például a fejlesztés alatt álló gyógyszerek és molekulák hatása, drasztikusan csökkentve a szükséges állatkísérletek számát is. A távlati cél egy ilyen chipekből modellezett, teljes emberi szervezet létrehozása, ami eddig elképzelhetetlen távlatokat nyitna a biológiai folyamatok vizsgálatában.

7. Perovszkit szolár cellák
A perovszkit napelemek, vagyis a perovszkit néven emlegetett, speciális kristályszerkezetű ásványokra és kerámiákra épülő cellák, sokkal olcsóbbak az elterjedt szilícium-alapú elemeknél, és a gyártásuk költségeihez viszonyítva lényegesen kedvezőbb energia-átalakítási hatásfokkal működnek. Ez újabb, igen jelentős lökést adhat a megújuló energiának, mivel az első perovszkit napelemek állítólag már jövőre kereskedelmi forgalomba kerülnek.

8. Nyílt AI ökoszisztéma
Ha a természetes nyelvek feldolgozásában vagy mondjuk a közösségi folyamatokat leíró algoritmusok esetében a manapság termelődő irtózatos adatmennyiség a fejlesztések megosztásával párosul, az rövid időn belül olyan digitális asszisztensek megjelenését teszi lehetővé, amelyek már valóban egy nagy csomó kérdésben lehetnek a segítségünkre. Ilyen lehet a pénzügyek kezelése vagy az egészségi állapotunk folyamatos ellenőrzése, de akár az olyan hétköznapi teendők is, mint a reggeli öltözködési tanácsadás.

9. Optogenetika
Az optogenetika viszonylag új tudományág, lényege a végletekig egyszerűsítve a sejtek működésének (például az idegsejtek aktivitásának) szabályozása a fény segítségével. Bár a hasonló irányú kutatások nem számítanak kifjezett újdonságnak, csak a közelmúltban sikerült a szövetek, így az agyszövet "mélyére hatolni", egyúttal fényérzékeny fehérjéket juttatva az idegsejtekbe. Ez nem csak az ismeretszerzés, az agy feltérképezésének új távlatait nyitja meg a kutatók előtt, de áttörésekkel kecsegtet az olyan betegségek kezelésében, mint amilyen a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az epilepszia, a skizofrénia, vagy akár a szenvedélybetegségek.

10. Systems metabolic engineering
A fosszilis üzemenyagok gyorsan fogyatkozó készletei és az egyre nyilvánvalóbb környezeti hatások nyomán sok kutatás irányul a különböző anyagok és kemikáliák megújuló forrásokból (mondjuk növényekből) történő előállítsásra. A WEF szerint a szintetikus biológia, a rendszerbiológia és az úgynevezett evolutionary engineering területén folyamatos és igen gyors a fejlődés, ami azt jelenti, hogy a szóban forgó (alap)anyagok egyre könnyebben és egyre olcsóbban lesznek előállíthatók.

A WEF előrejelzéseit természetesen érdemes a megfelelő távolságtatrással kezelni, legalábbis ami a technológiák rövid időn belül, széles körben tapasztalható hatásait illeti. Az talán nem is kérdés, hogy a felsorolt területek mindegyike ígéretes jövő előtt áll, de a globálisan is érzékelhető gazdasági vagy társadalmi változásokat azért nem minden esetben könnyű elképzelni. Összehasonlításképpen, a Világgazdasági Fórum tavalyi toplistája itt olvasható, a két évvel ezelőtti pedig itt érhető el pdf formában. Hogy a korábban pajzsra emelt technológiák közül melyik hozta a megjósolt áttörést az elmúlt egy-két évben, az a megfelelő témával foglalkozó híroldalakon - esetenként akár a Bitport oldalain is - nyomon követhető.