Hatszáz értékesítőjével kísérletezik a Hitachi. A mesterséges intelligenciát (AI – Artificial Intelligence) hívja segítségül, hogy javítsa az értékesítők hangulatát és hatékonyságát. Egy AI szoftver elemzi az értékesítők napi tevékenységét, reakcióit, és az elemzés alapján személyre szabott javaslatokat ad, hogy mit, mikor és hogyan csináljanak.

A dolgozók egy névkártya méretű kis eszközt viselnek, amely rögzíti a napi tevékenységük szinte minden részletét. Azt például, hogy kivel beszélnek és milyen gyakran, de még azt is, hogy mikor ülnek le, állnak, sétálnak stb.

A logisztikában már bevált

Magát az AI szoftvert régebb óta fejleszti a japán cég. Tavaly mutatta be azt az AI-alapú logisztikai rendszerét, amely az üzleti adatokat, a keresletet rövid előre megjósolhatatlan módon befolyásoló tényezőket és a dolgozók személyes reakcióit, javaslatait elemezve napi szinten tudja korrigálni a munkafolyamatokat és munkarendet. A rendszert egy elosztó raktárban vetették be sikerrel: 8 százalékkal tudták vele növelni a munka hatékonyságát (bővebben egy kattintásnyira írtunk a kísérleti programról).

Az AI Technology/H nevű logisztikai rendszer kulcsa az AI és az ember együttműködése. Azaz a folyamatok és a munkarend meghatározásánál közel sem csak a rövid távú külső hatásokat (váratlan piaci változások, időjárás, sztrájkok stb.) veszi figyelembe, hanem feldolgozza azokat a jobbító javaslatokat is, amelyek a dolgozóktól jönnek. Például ha valaki úgy látja, hogy egy bizonyos munkafolyamat számára könnyebben elvégezhető úgy, hogy eltér az előre megszabott keretektől, akkor a rendszer megvizsgálja, hogy a javaslat beépíthető-e, annak milyen hatásai vannak a teljes folyamat egyes részeire és így tovább. Ha az értékelés pozitív, akkor a rendszer gyakorlatilag már másnap be tudja ileszteni a munkarendbe. Így lényegében folyamatosan és gyorsan fejleszthető a hatékonyság anélkül, hogy felborulna az adott folyamat.

Ezt a rendszert gondolták tovább a fejlesztők a Business Microscope programban. Amíg a tavaly indított kísérlet csupán a logisztikában jelentett segítséget, a továbbfejlesztésben már egy jóval általánosabb rendszert akartak fejleszteni. A raktári kísérletben ugyanis lényegében arra korlátozódott az AI rendszer javaslata, hogy a dolgozók milyen sorrendben gyűjtsék össze az egyes szállítandó tételeket. A fent említett 8 százalékos hatékonyságnövekedés ott csupán annyit jelentett, hogy ugyanannyi kiszállítandó tétel ennyivel rövidebb idő alatt állt össze.

Mindenhol lehessen használni

Az új kísérletben viszont már azt próbálják igazolni, hogy az AI az üzleti folyamatok bármelyikében alkalmazható. A kísérletben résztvevő hatszáz dolgozó esetében mindig egy havi összegyűjtött adatmennyiséget vesz figyelembe a rendszer. Az elemezés a dolgozó "boldogságszintjére", ad becslést, és az alapján javaslatot tesz a napi időbeosztásra. Úgy sorolja be a napi teendőket, hogy az értékesítő jól (jobban) érezze magát, amitől a munkáját is jobban, hatékonyabban végzi.

A javaslatokat személyre szabottan a mobiljára kapja: például hogy kezdjen az irodában a napi adminisztrációval, vagy inkább bonyolítson le egy találkozót egy bizonyos ügyféllel és így tovább. Az adatokat a rendszer anonimizáltan tárolja, de a felhasználók meg tudják nézni a rájuk vonatkozó információkat.

A technológia egyelőre ugyan kísérleti fázisban van, de a Hitachi szerint akár már az idén piacra tudják vinni.