A Világgazdasági Fórumon (WEF) a szervezet feltörekvő technológiákkal foglalkozó tanácsa ismét egy tízes listát állított össze azokról a technológiai trendekről, amelyek áttöréseket hozhatnak a globális kihavások egyikében-másikában. A 2016-os dokumentum, amelyet a WEF a Scientific American magazinnal közösen publikált, olyan vívmányokat gyűjt össze, amelyek a szervezet tagjai szerint egész iparágakat változtatnak majd meg, nem beszélve az emberek jelenlegi életmódjáról. Az anyag egyúttal arra is lehetőséget akar teremteni, hogy elinduljon a párbeszéd azokról az emberi, társadalmi, gazdasági vagy környezeti kockázatokról, amelyeket a szóban forgó technológiák széles körű adaptációja jelenthet.

Az IBM informatikai vezetője, aki egyben a WEF illetékes szervezetének elnöke, igen fontosnak nevezte a látóhatár folyamatos vizsgálatát, ami lehetőséget nyújt a várható folyamatok szakértői elemzésére, és ezzel a világszintű sokkhatásokra való felkészülésre. Dr Bernard Meyerson szerint a globális közösség szintjén kell megállapodásokra jutni az olyan alapelvek elfogadásában, amelyek mentén learathatók lesznek az új technológiák előnyei, miközben a veszélyeket is el tudjuk kerülni.

Ezek jönnek majd szembe mindannyiunkkal

A lista összeállításának egyik alapvető kritériuma volt, hogy csak olyan trendekről ejt szót, amelyekben a WEF szerint éppen a 2016-os év hozza meg az áttörést, vagyis amelyek telepítése és alkalmazása mostantól már nem a "radar alatti tartományban" zajlik. Ez az oka, hogy néhány kiválasztott technológia már évekkel ezelőtt sem számított volna újdonságnak, de most jutott el az érettségnek arra a fokára, amikor a hatásai már érezhetővé és felismerhetővé válnak.

A WEF 2016-os, feltörekvő technológiákat értékelő listájának első öt eleme:

1. Nanoszenzorok, a "nanotárgyak internete"
A fórum előrejelzése szerint 2020-ra az internetre csatlakozó eszközök száma eléri a 30 milliárdos nagyságrendet (az Ericsson például 2021-re 28 milliárdot jósol), így az IoT jelenleg az egyik legizgalmasabb technológiai terület. A WEF szerint a nanoszenzorok nemsokára már a falaktól és a bútoruktól kezdve mindenhol megjelennek, még az emberi testen is, és egész iparágakban válnak általánossá: például a mezőgazdaságban, az építőiparban, az egészségügyben és a gyógyszeriparban.

2. Következő generációs akkumulátorok
Az akkumulátor-technológiák jelentik a kulcsot a megújuló energiaforrások további fejlődésében, amennyiben ezeken múlik, hogy a kínálat összehozható-e a kereslettel. A legújabb megoldások a szódium-ionos, az alumínium- vagy cink-alapú akkumulátorok fejlesztésében már olyan rácsokat (mini grid) eredményeznek, amelyekkel elvileg kisebb települések energiaellátása is megoldható tiszta energiával.

3. Blokklánc
A virtuális pénz elosztott főkönyvi rendszere, amely gyakorlatilag a valaha végrehajtott összes tranzakció publikus főkönyve, a WEF szerint alapjaiban változtathatja meg a piacok és a kormányzatok működését. A Bitcoin – mert tulajdonképpen erről a technológiáról van szó – csak az előző évben egymilliárd dollárnyi értékeléssel jutott befektetői pénzekhez, ami azt jelzi, hogy a befektetők is számottevő gazdasági és társadalmi hatásokra számítnak.

4. Két dimenziós anyagok
A grafén, az egyetlen atom vastagságú grafitréteg közel sem az egyedüli nanotechnológiai anyag. Az előállítási költségek olyan ütemben csökkennek ezen a területen, hogy a WEF prognózia alapján a két dimanziósnak (2D) is nevezett anyagok felhszanálási lehetőségei igen széles skálán mozognak, a már említett akkumulátor-technológiáktól a víztisztításon át a testen hordható elektronikai eszközökig. Érdekes, hogy az ugyancsak slágernek számító 3D nyomtatás ezúttal nem került fel a WEF tízes toplistájára.

5. Önvezető járművek
Ami kezdetben leginkább a Google bolondériájának tűnt, az manapság minden jelentős járműgyártó szemében kiemelt fontosságú fejlesztési terület. Az önvezető járműveket már közutakon, rendes forgalomban tesztelik, a felhasználás lehetőségei pedig igen széleskörűek az idősek életminőségének javítsától kezdve egészen a közúti szállítmányozásig. A gazdasági szempontok mellett ugyancsak jelentős lehet a balesetek számának csökkentése vagy a környezetre gyakorolt hatás, a járművek "ökológiai lábnyomának" mérséklődése is. A fejlesztések pillanatnyi állását persze nem könnyű pontosan értékelni: az autógyártók szerint minden oké, a gyakorlat azonban nem mindig igazolja a kincstári optimizmust.

Cikkünk következő részében a második öt technológiát (organ-on-a-chip, perovszkit szolár cellák, nyílt AI ökoszisztéma, optogenetika, systems metabolic engineering) vesszük sorra.