Mindössze pár jól célzott mondat kellett J.P.Morgan vezérigazgatójától, Jamie Dimontól ahhoz, hogy a bitcoin árfolyama néhány óra leforgása alatt 4200 dollár fölötti árfolyamáról 3900 dollár közelébe menjen. Dimon a CNBC egy New York-i konferenciáján azt mondta, hogy a bitcoin (lényegében az összes kriptovaluta) csalásra épül. Semmivel sincs benne több, mint ami a világ első nagy modern krachját okozó holland tulipánőrületben.

Bár Dimon főleg a bitcoinról beszélt, sok megállapítása általában a kriptovalutákra vonatkozott. És nem is nagyon eredeti a véleménye, az elmúlt években többen is hasonlóságot véltek felfedezni a 17. századi holland tulipánbuborék és a kriptovaluták, főleg a bitcoin árfolyamának rendkívül gyors emelkedése között. A hasonlósággal már négy éve is foglalkoztunk, amikor a bitcoinnak először – és akkor sokakat meglepő mértékben – ugrott meg az árfolyama.

A tulipánőrület kialakulása összefügg a világ első tőzsdéjének megalapításával, erre 1602-ben, Amszterdamban került sor. Akkor még senki sem tudta, hogy a tőzsde működéséhez hozzá tartoznak az időnkénti őrületek és pánikok, azaz amikor mindenki venni akar egyszerűen azért, mert őrületesen nagy üzletet lát benne, illetve amikor mindenki eladni akar, hogy mentse a korábban befektetett pénzét (illetve annak maradékát). A képlet viszonylag egyszerű: nagyon népszerűvé vált a tulipán, ezért mindenki azt akart venni. A tulipánkereskedést 1637-ben a holland tőzsdékre is bevezették. Mivel az árfolyam gyorsan emelkedett, egyre többen fektették pénzüket ebbe. Végül persze a kereslet elkezdett csökkenni, és a spirál elindult lefelé, és pillanatok alatt dőlt be az árfolyam. (A képet persze árnyalja, hogy a buborék kialakulásában több tényezőnek, többek között bizonyos törvénynek is volt szerepe.)

Itt alapvető szükséglet a szabályozás

Dimon szerint a sztori csak rosszul végződhet, mivel a bitcoinnak van egy alapvető hiányossága, amely minden deviza esetében kell ahhoz, hogy jól működjön: a jogi háttér. Szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok hosszú ideig meg fogják engedni, hogy egy deviza a rendszereiken kívül létezzen. Példaként Kínát hozta, ahol az állam be akarja tiltani a kriptovalutákkal történő kereskedést. (A távol-keleti országban, amely egyébként a kriptovaluták legnagyobb piaca, a közelmúltban tiltották be a kriptovaluta-kibocsátásra épülő befektetőszerzést, az ICO-t.)

A bitcoinnak lehet ugyan piaca, de az egy nagyon korlátozott piac – mondta a Bloomberg tudósítása szerint a vezérigazgató. Dimon példái beszédesek: ha valaki Észek-Koreában vagy Venezuelában él, esetleg drogkereskedő, annak alkalomadtán jobb, ha bitcoinban üzletel, mintha amerikai dollárban.

Ha azonban a J.P.Morgannél egy kereskedő elkezdene bitcoinnal kereskedni, Dimon azonnal kirúgná. Egyrészt ellentétes a bank szabályzatával, másrészt szerinte azt is bizonyítaná, hogy az illető hülye – és mindkét lehetőség veszélyes – mondta.

A blockchain viszont mehet

Dimon arról is beszélt, hogy különbséget kell tenni a bitcoin és a mögötte álló elosztott főkönyvi rendszer, a blockchain technológia között. Ez utóbbival a J.P.Morgan is kísérletezik, de még hosszú az út, amíg eljutunk az alkalmazásáig. A J.P.Morgan aktív tagja a Project Quorumnak, és azon keresztül a Microsoft Azure-ban folytatott kísérleteinek, de benne vannak a Hyperledger Projectben is, melyen keresztül az IBM tavaly elindított blockchain-platformját támogatják. Úgy tűnik, Dimon egyelőre nem vár gyors áttörést ezektől a kezdeményezésektől.

Sokan egyébként túlzónak tartják a J.P.Morgan vezérigazgatójának szavait. Egy a Bloombergnek nyilatkozó befektetési igazgató azzal együtt, hogy merésznek gondolja Dimon kijelentéseit, szintén az óvatosság híve. Szerinte ugyanis a kriptovaluták árfolyama nagyon kiszolgáltatott a manipulációnak. Ezt paradox módon mi sem bizonyítja jobban, mint Dimon kijelentéseinek hatása az árfolyamra. A Chicago Board Options Exchange elnök-vezérigazgatója, Ed Tilly szerint viszont ideje lenne elfogadni, hogy az emberek igenis be akarnak fektetni bitcoinba, mert hisznek az árfolyam emelkedésében.