Ezer dollár fölött a Bitcoin árfolyama! Ez és még néhány izgalmasabb hír elég volt hozzá, hogy a világsajtó ismét kiemelten foglalkozzon az egyre rejtélyesebben működő alternatív fizetőeszközzel.

A Bitcoin bukásra van ítélve!

Ezt nem mi állítjuk, hanem Edward Hadas, a Reuters Breakingviews gazdasági szerkesztője, aki a New York Times oldalán közzétett véleményében a Bitcoint ekézi nagy lendülettel. A szakíró felfogásában az alternatív fizetőeszköz a legkorábbi pénzelméletekből vezethető le, azaz feladata az lehetne, hogy növelje az árucsere folyamatának hatékonyságát (pl. hogy nem az árut kell szállítani, hanem a pénzt). Mint bizonyára sokan ismerik, az európai bankrendszer kialakulása is ezzel függött össze. Az országokon átívelő kereskedést nagyban akadályozta az általános közbiztonság hiánya. Ezért a kereskedők rákényszerültek, hogy ne pénzt, hanerm kötelezvényeket viszenek magukkal. Így ha egy Hanza-kereskedő elment például Velencébe, csupán ezt a kötelezvényt vitte magával, melyért a velencei bankár adott neki aranyat, hogy fűszert tudjon vásárolni. A bank pedig követleésként felírta az összeget plusz a kamatokat. A pénze tehát megvolt, ha nem is fizikai értelemben. Hiszen az arany alkalomadtán ott volt a Hanza-városban lévő képviselőjénél.

Hadas szerint lényegében a Bitcoin is ehhez a korai állapothoz tér vissza, ám a korszerű, államok által garantált pénzzel szemben van több hiányossága: bizonytalan az értéke, jogi helyzete teljesen tisztázatlan, semmiféle biztosíték nem áll mögötte, és ha a felhasználó elveszíti a bizalmát vele szemben, pillanatok alatt elolvad az értéke.

A Bitcoin-hívők azonban alaposan visszavágnak, részletekbe menően cáfolják a Reuters szakírójának állításait. Érdemes végigböngészni azokat is a téma iránt érdeklődőknek. Annyit elárulhatunk: a kommentelők jobban bíznak a Bitcoinban, mint Edward Hadas. A cikket ezen a linken, a New York Times oldalán, a még a cikknél is érdekesebb polémiát pedig a Hacker New-on olvashatják.

Bitcoin a 21. század tulipánja?

Mindenesetre nagyon érdekes hasonlóságot véltek felfedezni egyesek a tulipánhagymák kereskedelmének egy érdekes szakasza és a Bitcoin története között. Az, ami 1636-37. fordulóján a tulipánhagymák körül történt, a spekuláció veszélyeire figyelmeztető, klasszikus eset. 1636. november 12-étől nagyon rövid idő alatt hirtelen sokszorosára ugrott a tulipánhagymák ára attól, hogy a befektetők sorra licitáltak egymás ajánlataira. Egy-egy értékesebb hagymáért sokszor 10-13-szor annyit kínáltak, mint egy szakmunkás évi bére. Persze ezek nem valódi adás-vételek voltak, hiszen a hagymákat csak következő nyáron szedték fel a földből. Voltaképpen határidős szerződéseket kötöttek a tulipánhagymákra. Aztán 1637. február 3-án hirtelen elfogytak a vevők, eladók viszont bőven voltak, és napok alatt kipukkadt a tulipánbuborék. A tulipánhagymák ára sokkal meredekebben zuhant vissza, mint hogy emelkedett.

Tulipánőrület, ahogy ifabb Brueghel kifigurázta 1640-ben

Az index.hu-n érdekes grafikon közölnek a tulipánok árának és a Bitcoin árfolyamának alalkulásáról. A hasonlóság megdöbbentő. (A történetre azonban van más közgazdasági magyarázat is, akit érdekel a kérdés közgazdasági oldala, a Wikipedián jó összefoglalót talál róla.

Szemétdombon a Bitcoin-vagyon

A Reuter és a BBC nyomán gyorsan világhírű lett egy walesi férfi, bizonyos James Howells, aki 2009-ben gyűjtött össze 7500 Bitcoint, amit a régi gépen merevlemezén tartott. Aztán egy takarításánál kidobta. Most a mintegy 1,4 milliárd forintnyi vagyonocska egy szeméttelep mélyrétegeiben rejtőzik. Az esetet angol források alapján az origo is megírta, a cikk itt olvasható.

Első benyomások a Jolláról

Úgy látszik, a finnek ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen saját mobiljuk. Végre elkészült a Jolla, sőt már rövid tesztet is készítettek róla. Csodás hardver, ami egyedi megoldásokat is tartalmaz, például egy ún. okos hátlapot, az operációs rendszer a SailfishOS, választható fejlesztői mód, saját alkalmazásbolt, Qt/QMS-alapú natív alkalmazások és így tovább. Érdekes, hogy androidos alkalmazásokat is lehet futtatni a telefonon. Csupa-csupa előremutató dolgo van a készülékben – lelkendeznek oldalukon Seravo blogjának szerzői. A készülék promóciós videóját lásd alább. A hivatalos infókért érdemes ellátogatna a Jolla hivatalos honlapjára is. A Seravo tesztjét a cég blogján olvashatják.

Kijelzőforradalom előtt állunk

A MIT Technology Review bemutatja annak a gyártási kísérletnek az eredményét, amiben tintasugaras (ink-jet) nyomtatási technológia kapna szerepet. Az OLED (Organic Light-Emitting Diode) kijelzők gyártását forradalmasítani kívánó Kateeva cég olyan „tintasugaras nyomtatót” állított elő, amellyel olcsón lehetne jó minőségű OLED kijelzőket készíteni. De nem csak az olcsóság a döntő: az új technológiával például rugalmas műanyag felületekre is sokkal egyszerűbb lesz képernyőt készíteni. A teljes cikket egy kattintásnyira olvashatja.

Nagy felhőszolgáltatók kis titkai

Sálázhatóság, rendelkezésre állás, gazdaságos üzemeltetés – olyan problémakörök, melyekben sokat segíthet az a tudás, ami a nagy felhőszolgáltatóknál halmozódtak fel. A CIO.com egy cikkben összefoglalta azokat a műhelytitkokat, melyeket a nagy szolgáltatók szakembereitől gyűjtöttek össze. A cikkből kiderül, mit hogyan és miért figyelnek a Google-nél már-már mániákusan a kötségek ellenőrzésére, és hogyan hozzák ezt összhangba azzal, hogy folyamatosan nő a felhasználói tábor, és egyre több konkurens felhasználó veszi igénybe a Google erőforrásait. A cikk, amely főleg Todd Underwood Google-igazgató és James Hamilton Amazon-alelnök konferenciákon elmondott gondolatatit foglalja össze, mindössze egy kattintásnyi távolságra van a Bitport oldalától.

Olvassanak minél többet, és ha másoknak ajánlandó cikket találnak, írja meg nekünk a a Bitport Facebook-oldalán vagy e-mailben!