Szeptemberben már Törökbálinton dolgoznak majd a Telenor Magyarország akcelerátor programjába  bekapcsolódó startupok. Lendületvételüket szakértő mentorok, tapasztalt felsővezetők, pénzügyi források, befektetők segítik, és hozzáférést kapnak a mobilcég mögött álló nemzetközi ügyfélkörhöz és partnerhálózathoz is.

Öt projekt a befutó

A zsűri által kiválasztott öt legjobb projekt workshopokból és mentoring-foglalkozásokból álló, három hónapos fejlesztésen vehet részt, a Telenor infrastruktúráján tesztelheti elképzeléseit, és élhet a Telenor ügyfélkörében rejlő marketinglehetőségekkel. A mintegy 150 millió forint értékű támogatás fejében a mobilcég 5-10 százalékos kisebbségi részesedéshez jut az induló vállalkozásban.

A program mentorait Vinnai Balázst, Várkonyi Balázst és Oszkó Pétert (a fenti képen balról jobbra) egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan látják a nagyvállalati akceleráció szerepét Magyarországon, és hogyan állunk ezen a területen régiós összehasonlításban.

A régióban új kezdeményezés

"Ez a fajta akcelerátor típus még épphogy csak megjelent a régióban, nálunk pedig még tényleg csak indulófélben van. A modellnek abszolút van létjogosultsága, hiszen az érdek kölcsönös, a nagyvállalatok a saját kereteik között tudják az innovációt a saját iparágukban folytatni, miközben ennél szerteágazóbb inputokra van szükségük ahhoz, hogy építeni tudják a jövő vállalati stratégiáját. Éppen ezért nekik elsősorban stratégiailag éri meg belépni erre a piacra, és nem vagy nem csak pénzt, hanem leginkább piacot és technológiai tudást tudnak nyújtani az induló cégeknek" – mondta Oszkó Péter, aki már jó néhány éve dolgozik befektetési területen és saját cégcsoportja az Oxolabs révén maga is folytat akcelerációs tevékenységet.

Mint mondta, a startupnak akkor és addig van külső forrásra, befektetői pénzre szüksége, amíg nem tud kellően gyorsan piacot szerezni. A vállalati akcelerátor pont abban tudja segíteni, hogy ne a nulláról kelljen a terméket piacra vinnie, és nem arra kell költenie a befektetői pénz nagy részét. Ezt folyamatot ugyanis az akcelerátor infrastruktúrájával és üzleti kapcsolataival fel tudja gyorsítani.

Vinnai Balázs, a Misys digitális csatornákért felelős vezetője, aki túl van egy sikeres cégértékesítésen (ennek tapasztalatairól tavaly beszélt lapunknak), hasonlóképpen vélekedik: jó dolog a nagyvállalatok belépése az akcelerációba, mert fontos, hogy a startupok és a nagyvállalatok között legyen valamifajta átjárhatóság.

"Alapvetően támogatjuk azt is, hogy a startup ne csak az egyetemista kultúrát jelentse, hanem azok is próbálják ki magukat vállalkozóként, akik már szereztek vállalati tapasztalatokat" – mondta. Vinnai szerint egyébként éles a küzdelem a nemzetközi piacon az ígéretes startupokért. Budapestnek komoly versenytársai vannak már e téren a régióban, főleg Bécs Varsó és Prága.

A magyarországi e-kereskedelemben másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező Extreme Digital alapítója, Várkonyi Balázs azért tartja fontosnak az ilyen programokat, mert a folyamatos megújuláshoz szükség van kívülről érkező, friss ötletekre. Mentorként azt reméli, hogy a Telenor program keretében felfedezett startupok között lesz olyan csapat is, amellyel együttműködhetnek a fejlesztésekben, és segíthetik egymást a régiós terjeszkedésben.

Üzlet vagy társadalmi felelősség?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a három szakember a mentorálás mennyiben tekinti egyfajta társadalmi felelősségvállalási tevékenysgének, és mennyiben tekintenek a feladatra úgy, mint aminek konkrét üzleti haszna lehet.

Vinnai Balázs, bár jelenleg is a Misys menedmentjének aktív tagja, folyamatosan keresi a hosszú távú befektetési lehetőségeket. Ebbe beleférnek a saját ötleten alapuló újabb vállalkozások – ilyen például a sikeres oktatási kezdeményezése, CodeCool , de a tapasztalatok átadása is. "Üzletársaimmal együtt szívesen adjuk át tapasztalatainkat arról, hogyan lehet induló cégből naggyá fejlődni. Talán az IND eladásának is ez volt az elsődleges motivációja, hiszen mi bizonyos értelemben dzsungelharcosok voltunk. A kilencvenes években, amikor az IND-et megalapítottuk, a startup fogalom még nem is létezett. Bozótkéssel vágtuk magunknak az utat, hogy ki tudjuk alakítani a magunk számára a megfelelő ökoszisztémát."

Az indulás nehézségeit Várkonyi is megtapasztalta. Alapítótársával, Kelemen Gyulával egy kis boltból fejlesztették cégüket az e-kereskedelem hazai piacvezetőjévé, aminek többségi tulajdonát sikeresen értékesítették is. Várkonyi Balázs fontosnak tartja, hogy nem csupán elméleti tanácsokkal segítse a mentoráltjait. "Természetesen annak is van előnye, ha egy vállalkozás még kicsi: a startupok tudják a legügyesebben felfedezni a piaci réseket: a kétezres évek elején mi is kényszermegoldásként nyitottunk az online értékesítés felé, de ennek köszönhetjük sikerünket is. Lehet, hogy az egyik csapat most nekünk segít majd felfedezni egy új lehetőséget" – teszi hozzá.

Az akceleráció egyébként Oszkó Péter szerint sem csak a pénzről szól. Mint mondta, az Oxolabs elsősorban a közös siker reményében szállt be egy százalékos részesedéssel a Telenor akcelerációs programjába.

Nem a startupok kirablása a cél

Egyik általunk megkérdezett mentor sem tartja a piac egészséges fejlődése szempontjából problémásnak, ha nagyvállalatok karolnak fel startupokat. A modellnek ugyanis nem az a célja, hogy a nagyok olcsón jussanak új ötletekhez, hanem hogy felgyorsulhasson a kezdő vállalkozások sikeres elindulása.

Várkonyi Balázs szerint erre utal az is, hogy a nagyvállalati akcelerátor minimális részesedést kap, azaz nem akarja diktálni a feltételeket, így a startupok alapítóinak megmarad a döntési szabadságuk. Az azonban óriási lehetőség, hogy induló vállalkozásként hozzáférnek egy multinacionális cég 200 milliós ügyfélköréhez: ennél a léptéknél teljesen másképp kell gondolkodni, mint egy kizárólag itthon alkalmazható termék vagy szolgáltatás elindításakor.

"Aki nem akar nagyvállalatokkal dolgozni, az nem megy be ilyen akcelerációba. Ezért ez a modell így nem tudja torzítani a piacot, hiszen a döntés önkéntes. Ezt én inkább a piac következő fejlődési fázisának látom. Azt gondolom, így csupán hogy eggyel több lehetősége lesz egy induló vállalkozásnak: választhatja a teljesen önálló utat, választhatja a klasszikus, pénzügyi befektetők által működtetett akcelerációt, vagy választhatja azt, hogy nagyvállalattal működik együtt. Bármelyik működhet jól, nincs általános recept" – mondja Oszkó Péter. Aki eleve nagyvállalati ügyfélkörre fejleszt speciális megoldást, annak kézenfekvő is a nagyvállalati akceleráció, de aki közvetlenül céges felhasználóknak fejleszt, és új piacot nyit, annak fölösleges nagyvállalati akcelerátorhoz csatlakozni.

Az új ötletért sokszor fel kell rúgni a szabályokat

A nagyvállalatok rájöttek, hogy a startupos, minden szabályt felrúgó szertelen innovációt ők maguk nem tudják megcsinálni. Abba akár bele is rokkanhat egy óriás cég, ha ötven termékkísérletet végigcsinál csak azért, hogy az ötvenegyedik sikeres legyen. A kezdő cégek viszont épp erre alkalmasak. A nagyvállalatoknak ezért elemi érdekük, hogy az innovációban együttműködjenek a startupokkal. Egyben azonban a nagyvállalatok tudnak versenyezni a startupokkal: a pénzigényes kutatásokban.

Vinnai sem hiszi, hogy az akcelerációt a nagyvállalatok ötletkeresésre használnák. A multinacionális vállalati kör már belátta, hogy sokkal többet nyer, ha végigköveti a pályájukat akár ügyfélként, akár támogatóként. Amit ugyanis egy startup ki tud fejleszteni néhány hónap vagy egy év alatt, az egy nagyvállalatnak a saját struktúrájában évekbe is telhet, mert figyelembe kell vennie a kockázatokat is. A startupokban még nincs meg ez a nagyvállalati kockázatkezelő reflex, nekik az a fontos, hogy az ötletüket minél hamarabb meg tudják valósítani.