Tavaly a szakértői becslések még a 40 milliárd dolláros cégértékelést sem tartották elképzelhetetlennek a Snapchatről nevét Snapre rövidítő, alig több mint öt éve létező cég tőzsdére lépésénél. Idén azonban ezekből a becslésekből alaposan vissza kellett venni: a legfrissebb információk szerint maga a parkettre készülő vállalat nagyjából 22 milliárdos értékelésre számít.

Kevesebb, de így is sok

A felügyelethez néhány héttel ezelőtt eljuttatott dokumentumban maga a Snap is még 25 milliárdra lőtte be a saját értékét, ám a Financial Times forrásai szerint végül 14-16 dollár közötti részvényárfolyammal kalkulálnak az elsődleges részvénykibocsátási körben (IPO). Ennek a sávnak a felső széle jelentene 22,2 milliárdos cégértéket.

Ami a konkrét árfolyamnál lényegesebb, hogy ha a Snap által begyűjteni kívánt 3 milliárd dollárnyi tőke összejön, a vállalkozás produkálhatja az Egyesült Államok történetének harmadik legnagyobb IPO-ját a technológiai szektor képviselői között. Annak idején ennél kevesebbet szedett össze például a Twitter és a Google is, többet pedig csak két nagyágyú, a Facebook (16 milliárd) és a kínai Alibaba (22 milliárd) tudott bevonzani.

Érdekes egybeesés, hogy az említett 3 milliárd dolláros összeg pontosan annyi, amennyiért annak idején Mark Zuckerberg megpróbálta a Facebook-birodalomhoz csatolni az akkoriban még tényleg csak szárnyait bontogató kezdő vállalkozást.

Vannak gondok

Zökkenőmentesnek azonban már most sem nevezhető a nyílt tőkebevonás folyamata. A Snap ugyanis néhány hete közölte, hogy csak szavazójogot nem biztosító részvényeket fog piacra dobni. Ezzel a két alapító, a vezérigazgatói posztot betöltő Evan Spiegel és a technológiai igazgatói feladatokat ellátó Bobby Murphy akkor is magánál tartaná a stratégiai döntések meghozatalának jogát, ha esetleg leköszönnének a posztjukról.

A különböző jogokat biztosító értékpapírok forgalmazása nem ritka a technológiai vállalatok esetében, hiszen a Facebook és a Google alapítói is hasonló módszerrel biztosították be magukat. Utóbbiak és a Snap megoldása között viszont lényegese különbség, hogy míg a többieknél a "másodosztályú" részvények kevesebb szavazati joggal bírnak, a Spiegelék egyáltalán nem adnának beleszólást ennek a részvényesi körnek. Azaz például az igazgatótanács kiválasztásának joga csak az alapítókat, illetve a korai befektetőket illetné.

Ez a drasztikus megoldás több nagy befektetési alapnál, szervezetnél kiverte a biztosítékot. Az ellenzők nyílt leveleket megfogalmazva igyekeznek nyomást helyezni a cégre, hogy álljon el a terveitől, és engedjen beleszólást a vállalati ügyekbe, ha már egy kamionnyi pénzt szándékozik bezsebelni ezektől a szereplőktől.

Ki tudja, hol áll meg...

Érdekes lesz megnézni, hogy alakul az IPO, amennyiben Spiegelék ragaszkodnak az elképzelésükhöz, és nem adnak szavazatot a részvények mellé. A fogadtatást és az új papírok teljesítményét azonban az is befolyásolhatja, milyen türelemmel lesznek a befektetők a cég pénzügyi eredményeivel kapcsolatban. A Snap ugyanis folyamatosan veszteséget termel (tavaly például már több mint félmilliárd volt a nettó mínusz), és bár nagyon komoly felhasználói tábort gyűjtött össze, a gyors növekedés mostanra kezd kifulladni. A hab a tortán a néhány éve kikosarazott Facebook, amelyik egyre kíméletlenebb konkurenciát testesít meg, elsősorban a tulajdonában lévő Instagramon keresztül.