A tegnapi nap legérdekesebb hírét a Twitter szolgáltatta az USA-ban azzal, hogy estefelé a cég bejelentette a vezérigazgató majdhogynem azonnali távozását. Bár a közleményben próbáltak tojásokon lépkedve fogalmazni, Dick Costolo sorsáról nyilvánvalóan nem ő maga döntött.

Elég volt

A közösségi hálózathoz kívülről csatlakozó Costolo 2009 őszén érkezett operatív vezetői posztba, amit egy évvel később már a vezérigazgatói székre cserélhetett. Irányítása alatt a néhány milliós árbevételű Twitterből 1,5 milliárdos vállalat lett, miközben 2013-ban sikeresen debütált a tőzsdén. 

Ennek ellenére tevékenységét nem övezte osztatlan elismerés. Mint ahogy az a fenti grafikonon jól látszik, a meredek bevételnövekedés mellett a veszteségek is hasonló, ha éppen nem nagyobb mértékben gyűltek. A cég egyetlen évet sem tudott Costolo regnálása alatt pozitív tartományban zárni.

Nem hódították meg a világot

További gondot jelentett a felhasználói bázis egyre lassuló bővülése. Sokáig az is kétséges volt, hogy egyáltalán át tudják-e valaha törni a 300 milliós nagyságrendet. Ez ugyan a legutóbbi negyedéves jelentés alapján sikerült, de az új bevételi forrásként beharangozott fejlesztések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így a befektetők csalódottak voltak.

A várakozásoktól való folyamatos elmaradás pedig alaposan aláásta a vezérigazgató pozícióját. Kívülről és belülről is kritikai észrevételeket kellett elviselnie, amelynek egyik legutóbbi példáját a társaság egyik nagybefektetője szolgáltatta. Chris Sacca a nyomásgyakorlás egyik legkeményebb módjával élt, nyilvánosan követelte a változtatást a vezetői poszton.

Majd jön valaki

Hogy a mostani lépés mennyire hirtelen dolog volt, arról tanúskodik az a tény, hogy Costolónak alig két hetet adtak a "csomagolásra". Július elsejével viszont helyére nem végleges vezető, hanem a Twitter egyik társalapítója, a céget a korai időszakban irányító Jack Dorsey kerül mint ideiglenes főnök. A közösségi oldal pedig közben megkezdi az új, végleges vezérigazgató felkutatását.

Bárki is kerül a vállalkozás első számú székébe, nem lesz könnyű dolga. A Twitterben sokan egy második Facebookot látnak, pontosabban szeretnének látni. Ám ez a fajta párhuzam több szempontból sem szerencsés. A Facebook működése, felépítése sokkal globálisabb jelenlétet, elérést biztosít, mint a 140 karakteres üzenetekre alapozott Twitter. Utóbbi rendszerét nem hiába éri időről időre az a kritika, hogy akár még sikeres is lehetne, ha egy átlagos felhasználó képes lenne kiigazodni a működésében.

Costolo vezetésének utolsó szakaszában számos irányban próbáltak kitörni ebből a saját maguk által felállított karanténból. Hol a felhasználók életét igyekeztek megkönnyíteni a funkciók gazdagításával, hol a hirdetői oldalt próbálták magukhoz édesgetni új megoldásokkal. Sőt, még a kirúgás napjára is időzítettek egy bejelentést: eltörlik a sokszor átkozott 140 karakteres limitet. Igaz, nem mindenhol, hanem a felhasználók közötti direkt üzenetváltásoknál.

Jöhet a felvásárlás?

A próbálkozások azonban egyelőre nem állították nyereséges pályára a céget. Beszédes erőviszonyokat mutat például az Egyesült Államok digitális hirdetési piacának tavalyi eredménye: míg a torta 37 százaléka a Google-nél, 18,5 százaléka a Facebooknál landolt, addig a Twitternek be kellett érnie 3,6 százalékkal. Globálisan ezek az arányok még rosszabb képet mutatnak a Twitter szempontjából. Kérdéses, mi olyat tudna tenni az új vezető, amitől ez az áldatlan helyzet gyorsan és látványosan megváltozhatna.

Egyesek máris arról beszélnek, hogy Costolo eltávolítása tulajdonképpen a mostanában pletykaként egyre gyakrabban felmerülő felvásárlásnak igyekszik megágyazni. A cikkben emlegetett nagybefektető ezen a fronton is aktív, és azt hangoztatta, hogy a Google teheti kosarába a gyenge lábakon csiripelő madárkát.