A vállalati mobileszközök biztonságos menedzselésével foglalkozott a Telenor Magyarország felhőtechnológiát népszerűsítő szakmai rendezvénysorozatának második eseménye. A kis- és középvállalkozásoknak szóló Telenor CloudMeetup konferenciára a mobilszolgáltató és az iparág szereplőit tömörítő EuroCloud Magyarország Egyesület stratégiai megállapodásának a részeként került sor.

Az eseményen interjút készítettünk Bernd Beckerrel, a EuroCloud Europe elnökével, akit egyebek mellett arról kérdetünk, hogy hol tart ma a felhőszolgáltatások elfogadottsága az európai kkv-k körében.

A kkv-k még visszafogottak

"Mindjárt azzal kell kezdenem, hogy a cloud nem új technológia, hanem egy új üzleti modell a számítástechnikában. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy széles lehetőségeket tud nyitni minden iparág számára. Kezdetben a cloud horizontális – mindenkinek ugyanazt nyújtani – szemléletű szolgáltatás volt. Mostanában viszont egyre inkább vertikálissá válik, ami nagy és kedvező irányú változás" – mondta Bernd Becker.

Az EuroCloud elnöke szerint a felhőszolgáltatások az egész világon gyorsítják a gazdasági növekedést. Állítását adatokkal is alátámasztotta. Az IDC és az EMC kutatásai szerint 2020-ra közel 180-szorosára, azaz 320 zettabájtra növekszik az interneten tárolt adatok mennyisége, ami 2012-ben még mindössze 1,8 zetabájt volt (1 zettabájt = 1 milliárd terabájt – a szerk). Az Európai Bizottság pedig arra számít, hogy a felhőnek köszönhetően 2020-ra 2,5 millió új állás jön létre Európában.

Három-négy éve, amikor az első nagy lendületet vette a cloud computing, még nagy volt a várakozás, hogy a felhő fő hajtómotorjai majd a nyilvános felhőkhöz csatlakozó kkv-k lesznek. Azóta bebizonyosodott, hogy egyrészt főleg a nagyvállalatok fogadják el ezt az új technológiát, másfelől azonban ők is a privát felhőt részesítik előnyben. A kis- és középvállalatok sokkal óvatosabbnak bizonyultak. Ennek az alapvető okát Bcker abban látja, hogy a kkv-k – elsősorban adatbiztonsági okokból – tartanak a felhőtől. "A másik oldalon viszont, ha valaki megkérdezne egy ilyen céget, minősítette-e már valaha a saját adatait, mi az, amit nagyon fontosnak és főleg bizalmasnak tart, illetve mi az, ami kevésbé számít, akkor az derülne ki, hogy többségüknek fogalma sincs erről" – tette hozzá.

Az elnök szerint a kkv-k ódzkodásának van még egy fontos oka: a megfelelő IT-tudás hiánya. Míg a nagyvállalatoknál megvannak a szükséges informatikai ismeretek – beleértve a biztonsággal kapcsolatos tudást is – ahhoz, hogy teljes mértékben élvezni tudják a cloud előnyeit, addig ez a tudás a kkv-knál vagy jóval alacsonyabb szintű, vagy teljes mértékben hiányzik. Pedig a kkv-kban hatalmas piaci potenciál van, a 21 millió európai vállalkozás 99,2 százaléka ugyanis kkv szegmensbe tartozik, ráadásul ennek a körnek a 92 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás. Számukra az IT csak egy egyszerű eszköz, mint mondjuk egy csavarhúzó. A felhővel viszont mindennek változnia kell, a cégek például a jövőben a cloud szolgáltatásokra is építve bővíthetik a portfoliójukat .

Európa cloudban alulteljesít

Ebben fontos szerepük lehet a távközlési szolgáltatóknak – véli Becker. Az operátorok ugyanis több módon is bekapcsolódhatnak a felhő terjesztésébe. Először is ők adják a szükséges infrastruktúrát ahhoz, hogy egyáltalán adatokat lehessen továbbítani. A felhő szempontjából teljesen mindegy, hogy az a hálózat vezetékes vagy mobil. Mindkettő egyaránt fontos.

"Másodszor: a távközlési szolgáltatóknak már vannak telefonos, internetes vállalati ügyfelei, tehát már megvan a szükséges üzleti kapcsolat. Így logikus, hogy a szolgáltatók maguk kezdtek nyitni a felhőszolgáltatások irányába, mint azt láthatjuk a Telenor példáján” – mondta az elnök, utalva arra, hogy a mobilszolgáltató tavaly ősszel indította a Microsoft Office 365-tre épülő felhőszolgáltatásait, amit mostantól kiegészít az F-Secure biztonsági megoldással, de tervezi a portfólió további bővítését is.

Ezen a területen is nagy a fejlődés, két éve a távközlési cégek jellemzően még csak az infrastruktúraszolgáltatást (IaaS –  Infrastructure as a Service) kínálták, ma már ajánlanak platform- (PaaS –  Platform as a Service), illetve szoftverszolgáltatásokat (SaaS – Software as a Service) is.

Bernd Becker: a digitális Európáért tett eddigi erőfeszítéseket az új brüsszeli irányítás
sem fogja megkérdőjelezni

Az elnök úgy látja Európa még közel sem használta ki képességei szerint a cloudban rejlő lehetőségeket, de már láthatók a kedvező irányú változások. Mint mondta, egy tavaly októberi berlini tanácskozáson, melynek fő témája Európa és a cloud computing volt, elhangzott egy nyilatkozat, mely szerint Európának e téren mindenképpen a saját erejére kell támaszkodnia, és nem azt másolnia, amit az Amazon vagy a Microsoft talál ki Amerikában. Európa támaszkodhat a történelmileg erős saját iparágaira, például az autóiparra, a gépgyártásra vagy a vegyiparra, és főként ezeknek a lehetőségeit kell bővítenie a felhőmegoldásokkal.

Ki kell dolgozni a felhő törvényi szabályozását

Megoldásra vár például a cloud computing európai szintű törvényi szabályozása, harmonizációja is. Az adatvédelemmel kapcsolatos jelenlegi szabályozás ugyanis a 80-as évekre jellemző adatbiztonsági szemléletet tükrözi, ráadásul tagállamonként is eltérő, ami egyáltalán nem felel meg a globális internetalapú megközelítésnek.

"Ez nemcsak magunk miatt lesz fontos. Lesz egy másik kényszerítő erő is: Kína. Az ázsiai ország előretörése ugyanis ezen a területen is látványos. Ha nem cselekszünk, néhány éven belül két meghatározó piaci szereplője lesz a felhőalapú számítástechnikának: az Egyesült Államok és Kína. Ezért is fontos, hogy Európa mihamarabb megtalálja saját pozícióját" – hangsúlyozta Becker.

És hogy mi lesz Európa válasza a biztonsággal kapcsolatban fenntartásokra? A napokban volt Brüsszelben egy tanácskozás, az európai cloud stratégia első évének a tapasztalatairól. A stratégia három pilléren nyugszik. Az első rendet akar vágni a szabványosítás dzsungelében, meghatározni, melyek a legmegfelelőbbek, hol vannak még lyukak, és azokat hogyan lehet betömni. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy ma már nem is nagyon kell szabványdzsungelről beszélni, hiszen több élő szabvány is van a piacon. Ami hiányzik, azok többsége a szolgáltatási oldalt érinti.

A második pillért alkotó szolgáltatási szint szerződések (SLA – Service Level Agreement) jelenleg inkább az outsourcing és a menedzselt szolgáltatások követelményeinek felelnek meg, a cloud szolgáltatásokra azonban nem igazán alkalmasak. A harmadik pillért alkotja a közszféra, ami a teljes európai IKT-piac egyötödét fedi le, azaz messze a legnagyobb egyedi vevője a piacnak.

Ami az adatbiztonságot illeti, készülőben van egy a mai kor követelményeinek megfelelő európai adatbiztonsági szabályozás. Ennek tulajdonképpen már a mostani ciklus végére meg kellett volna születnie, de annyi változtatást kértek ezzel kapcsolatban a tagállamok, hogy nem lehetett megalkotni az eredeti határidőre.

Mindezek alapján Bernd Becker úgy véli, összességében Európa jó helyzetben van az adatbiztonság szempontjából, csak a harmonizáció visz el elég sok időt. Optimista az európai parlamenti választások utáni időszakkal kapcsolatban is, mert szerinte a digitális Európáért tett eddigi erőfeszítéseket az új brüsszeli irányítás sem fogja megkérdőjelezni.