Keményen dolgozik a Facebook azon, hogy újra beléphessen a kínai piacra; ennek a munkának az eredménye az a megoldás, ami a fejlett nyugati világban biztosan kivágná a biztosítékot. Biztosan?
Kína kínja
Mark Zuckerberg cége szép csendben kifejlesztette azt a szoftvert, ami automatikusan képes bizonyos tartalmú bejegyzések háttérbe szorítására, attól függően, hogy az adott felhasználó földrajzilag melyik régióban tartózkodik éppen. A New York Times beszámolója szerint ezt a szűrőt kifejezetten a kínai kormányzati igények kielégítése érdekében hozta össze a Facebook. A szoftver létrejöttéről egyébként a vállalat jelenlegi és korábbi alkalmazottai számoltak be a new yorki újságnak.
„Régóta hangoztatjuk Kína iránti érdeklődésünket, ezért sok időt töltünk azzal, hogy megértsük és tanuljunk az országról. Ugyanakkor még nem hoztunk döntést arról, hogyan fogjuk megközelíteni Kínát”, tájékoztatta a nyilvánosságot semmitmondóan a Facebook egyik szóvivője. Elmondása szerint jelenleg abban segítik a kínai vállalatokat és fejlesztőket, hogy azok új piacokat fedezhessenek fel a rizs hazáján kívül a közösségi hálózat hirdetési platformjával.
Kína a világ legnagyobb internetes piacának számít, közel 700 millió felhasználóval, ami több mint duplája az Egyesült Államok teljes lakosságának. De a kormányzat által intézményesített cenzúra hosszú évek óta tartja távol a helyieket számos amerikai website-tól és a nyugati életérzéstől, jelentősen korlátozva a vélemény szabadságát bizonyos, a helyi vezetés által érzékenynek tartott téma kapcsán.
Ezt a hozzáállást követeli meg az összes külföldi cégtől az ország, a kívánalomnak megfelelni nem tudó vagy akaró vállalatok online szolgáltatásait pedig egyszerűen blokkolják. Ennek esett áldozatává a Gmail, a Facebook és a Twitter is – közülük a középső hamarosan visszatérhet, ha a regionális alapokon működő tartalomszűrő elnyeri a kínai cenzorok jóváhagyását.
Folyamatosan változó hírfolyam
A közösségi hálón megjelenő tartalmak nem konstans algoritmus alapján kerülnek a felhasználók szeme elé. A Facebook folyamatosan változtatja, csiszolja szűrőit, melyek meghatározzák, hogy az ismerősök melyik bejegyzései juthatnak (és milyen sorrendben) a felhasználó képernyőjére. 2014-ben például komoly harcot indított a lájkvadász oldalak visszaszorítása érdekében, 2015-ben pedig a Facebook Messengert fazonírozta át a vállalat.
Idén számoltunk be arról, hogy Zuckerberg cége vizsgálja a borravaló (tipjar) lehetőségét, amivel az illető követői a népszerű posztokat támogathatnák, illetve a ’branded content’ funkciót, azaz a márkázott tartalom közzétételét. Egy ilyen, valamely cég termékét, szolgáltatását népszerűsítő poszt közzététele után a facebookozó részesedést kapna a bejegyzés megtekintése után befolyt bevételekből.
Tavaly decemberben indította be élő közvetítési szolgáltatását a vállalat; a Facebook Live segítségével élőben mutathatjuk meg ismerőseinknek, hogy éppen mi történik velünk. Kiderült, hogy ebben több ráció van, mint ahogyan azt eredetileg gondolták: amint beszámoltunk róla, a Facebook elindult a sportcsatornává válás útján.
A vállalatnak egyébként nagy felelőssége van az álhírek szélesebes terjedésében. Jelenleg az algoritmusai egyre inkább a felhasználókat érdeklő tartalommal bástyázza körbe őket, ezért egy idő után már nem a külvilág, csak az őket körül ölelő szubkultúra tartalmait látják viszont. Mivel pedig az emberek egyre nagyobb része a Facebookot használja elsődleges információforrásként, ez a hatás sokszorozódik, kvázi digitális burokba zárja az internetezőket.
Mark Zuckerberg nemrég személyesen is ígéretet tett, hogy fellépnek az álhírek terjedésének jelensége ellen.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak