Alighogy túl vagyunk az év végi ajándékozási lázon, máris itt vannak az Európai Unió legfrissebb adatai arról, hogy 2016-os vásárlásainkat milyen gyakran oldottunk meg az interneten keresztül. Az Eurostat összesítése szerint 2007 óta 16 százalékponttal gyarapodott azoknak a felhasználóknak az aránya, akik az elmúlt tizenkét hónapban vettek valami a webes boltokban.

Akkor a netezők kevesebb mint fele mondhatta ezt el magáról, míg tavaly már kétharmaduk felkeresett valamilyen online áruházat, ami a teljes lakosságon belül is 55 százaléknak felel meg. Az online vásárlás népszerűsége főleg a fiatalok és a középkorúak körében növekszik: a 16-24 éves korosztályban az egy évvel korábbihoz képest 68, a 25-54 éves korosztályban pedig 69 százalékos volt a javulás.

Tízből négy magyar netező pénzt is költ a hálón

Az egyes tagállamokat illetően nagy a szórás. A leggyengébben Románia és Bulgária teljesített, az előbbiben a netezők alig 18 százaléka, az utóbbiban pedig mindössze a 27 százaléka vett valamit a világhálón. Az Egyesült Királyságban viszont kiemelkedően magas ez a mutató: a brit felhasználók nem kevesebb, mint a 87 százaléka bízta magát tavaly a webes kereskedőkre, és miután arrafelé az emberek 95 százaléka használja valamilyen szinten az internetet, az online vásárlók aránya a teljes lakosságra vetítve is 83 százalékos.
 

Az online vásárlók százalékos aránya az európai országokban (forrás: Eurostat)

A többieknél az elmúlt öt évben a legnagyobb arányú, 10 százalékpontos javulás Litvániát, Csehországot, Irországot, Spanyolországot, Olaszországot és Szlovákiát jellemezte, de ide sorolható Magyarország is. Nálunk a lakosság 81 százaléka használta a világhálót 2016-ban, vásárlóként pedig 39 százalék jelent meg az online világban.

Saját magunkhoz képest valóban nem lehet okunk a panaszra: arról mi is rendszeresen beszámolhattunk, hogy a hazai webes kiskereskedelem évről-évre kétszámjegyű növekedést produkál, a piacon tevékenykedő több ezer webáruház összforgalma pedig már meghaladja az évi 300 milliárd forintot, tavaly először pedig már személyautó is gazdára talált az egyik webáruházban.

A drága bevásárlás jellemzően offline műfaj

Az Európai Unión belül az online vásárlók a legnagyobb arányban, 61 százalékban ruhaneműt és sportcikkeket szereznek be, ezután 52 százalékkal az utazási ajánlatok, illetve általában a szállásfoglalás következik.

A ruhaneműt és sportárut jellemzően a fiatalok rendelik az online boltokból, a középkorúakat inkább a műszaki cikkek, főként a háztartási készülékek hozták lázba, míg az 55-74 éves korosztály a kikapcsolódással összefüggő szállás- és repülőjegy-vásárlást intézte a világhálón. Népszerű webes portéka mindezek mellett a koncert- vagy színházjegy és a könyv is.
 

A 2016-os online vásárlások terméktípusok és korcsoportok szerint (forrás: Eurostat)

Ami a vásárlási gyakoriságot illeti, egy negyedéven belül a legtöbben legfeljebb egyszer vagy kétszer adtak fel online megrendelést különféle termékekre. Az átlagos költési összeg az uniós vevők 40 százalékánál 100-500 euró közé tehető, de az idősebb korosztály 10 százaléka akár ezer eurónál nagyobb egyedi tételekre is vevő.   

A webes vásárlásokat az iskolázottsági és a foglalkoztatottsági mutatók is befolyásolják. A magasabb végzettségűek a jelek szerint könnyebben elboldogulnak a világhálón, 80 százalékuk vett már terméket vagy szolgáltatást ilyen módon. Még ennyire sem meglepő, hogy a munkahellyel rendelkezők és az önfoglalkoztatók is aktívabbak (71 százalék) a webáruházakban, mint a munkanélküli internethasználók (50 százalék).

Lassan a szabályozásban is megmozdul valami

Jó hír az erre fogékony webes kereskedőknek, hogy az online vásárlók közel 70 százalékának nem volt semmilyen panasza a megrendelésével kapcsolatban. A többiek leginkább az ígértnél hosszabb szállítási időre panaszkodtak, vagy valamilyen műszaki hibával találták magukat szemben az adott áruház weboldalán. Kevesebb mint a 10 százalékuk kifogásolta, hogy nem a megrendelt cikket, vagy sérült árut kapott. A panaszok nem megfelelő kezelését a vevők 4 százaléka, a téves bankkártya-terhelést pedig a 3 százalékuk említette.

Fontos, hogy az online kereskedelem egyre inkább átnyúlikhatárokon: az Eurostat szerint 2016-ban az online vásárlók egyharmada rendelt árut vagy szolgáltatást más uniós tagállamból, míg ez a mutató 2012-ben 25 százalék volt. Az Unión kívülről 13 százalékról 20 százalékra nőtt a webes vásárlások aránya.

Az EU-n belüli e-kereskedelem egyik érzékeny pontja az áfaszabályozás, amely Brüsszel javaslatára a teljes online értékesítésben megújulhat majd, ha az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is rábólintanak. A javaslat főként a startupok és a kkv-k helyzetét javíthatja, továbbá becsatornázhatja a legális üzletbe az online bizniszben eddig elcsalt eurómilliárdokat is.