Amit a Microsoft még csak tervezget, azt az Amazon AWS megvalósította: "atommeghajtású" adatközpontot vett. A Talen Energy a hét elején jelentette be, hogy eladta Cumulus nevű zéró kibocsátásúnak minősített adatközpont-komplexumát az AWS-nek. Az Amazon felhőszolgáltatási részlege 650 millió dollárt fizetett a Talen pennsylvaniai Susquehannaban található 2,5 gigawatt teljesítményű atomerőműve (a fenti képen) mellé épített létesítményért. Az Amazoné lesz a Cumulus, valamint a kapcsolódó energiainfrastruktúra. Emellett beszáll résztulajdonosként a Talen két másik, a Cumulus mellett működő adatközpontjába, a Nautilus Cryptomine és a TeraWulf nevű létesítménybe is.

A Cumulust 2023 elején nyitották meg (itt látható róla egy bemutató videó), és jelenlegi kapacitása 48 megawatt. Az energetikai cég azonban már a megnyitásakor jelezte: legalább 475 megawattosra akarja bővíteni. Szakértők szerint azonban az Amazon tulajdonában a létesítmény jóval nagyobb is lehet, mivel jelenlegi formájában elvileg 960 megawattig bővíthető a kapacitása.

Az Amazonnak a vételárat részletekben kell kifizetnie. A Talen 350 millió dollárt kap, amikor az ügylet lezárják. A fennmaradó 300 millió kifizetése pedig néhány folyamatban lévő fejlesztés 2024-es befejezéséhez van kötve.

A közlemény nem tér ki arra, hogy mi lesz a Cumulus jelenlegi bérlőivel.

Továbbra is marad az atommeghajtás

Az ügylet lényege az AWS szempontjából az, hogy a Talen továbbra is közvetlen hozzáférést biztosít az adatközpontnak az atomerőmű által termelt energiához – maximum 960 megawatt kapacitásig (az AWS-nek minimum 480 megawattot fel kell használnia).

Az Amazon, akárcsak konkurensei, igyekszik csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását, ezért egyre többet invesztál megújuló vagy alacsony emissziójú energiába. Ebbe beletartoznak olyan fejlesztések is, melyek a hagyományos szénhidrogén-alapú erőművek kibocsátásának csökkentésére irányulnak. Bő egy éve egy oregoni lap számolt be arról, hogy az Amazon három ottani telephelyén is telepít egy-egy 75 megawattos földgáz-üzemanyagcellát. Ezek az űrhajókon található hidrogén-üzemanyagcellákhoz hasonlóan működnek: az elektromos áram és a szén-dioxid mellett vizet is termelnek. Ráadásul később különösebb átalakítások nélkül átállíthatók hidrogénüzeműre.

Egy felhős hyperscale adatközpont energiaellátása nem triviális feladat: stabil, megbízható és rugalmas energiaforrásokra van szükség, melyek képesek kiszolgálni a terhelési csúcsokat is. Mivel az elektromos energia tárolása nehézkes és drága, a megújuló forrásokkal használata meglehetősen kocákzatos, bár kiegészítő forrásként egyre több adatközpont-szolgáltató alkalmazza világszerte a megújulók és a hagyományos energiaforrások mixét.

Így jött képbe az atomenergia is – és nemcsak az AWS-nél, hanem lényegében az egész iparágban. Ilyen energiaforráshoz két módon lehet jutni: vagy kooperálni kell egy atomerőműveket üzemeltető céggel (ezt láttuk jelen esetben), ám ez behatárolja, hogy hová kell építeni az adatközpontokat; vagy rugalmasan telepíthető, kisebb teljesítményű moduláris reaktorokat kell használni. Amióta az ilyen SMR-nek (Small Modular Reactor) nevezett reaktorok fejlesztése beindult, a felhőszolgáltatók érdeklődése is megnőtt az atomenergia iránt.

Bár működőképes SMR-ről még nem tudunk, az Amerikai Nukleáris Szabályozó Bizottság tavaly már engedélyezte egy startup, a NuScale típustervét, azaz akár meg is lehetne építeni az első kisméretű moduláris atomreaktort. A Microsoft már készül az alkalmazására, tavaly ősszel megkezdte annak a csapatnak a felállítását, melynek ki kell találnia, hogyan lehet az SMR-eket gazdaságosan bevezetni és üzemeltetni.

Azt nem tudni, mikor lesz az ideából valóság. Az SMR-ek energiája egyelőre drága, mert hatékonyságuk rosszabb a  földgázalapú erőművekének. A NuScale célja például, hogy az évtized második felében elérje a 40 dollár/MWh fajlagos költséget, miközben a földgáznál ez most 37 USD/MWh.

_{(Illusztráció: A Talen susquehannai erőműve, forrás: Wikipedia)}