Ez Magyarországon is kedvezőbb környezetet teremtett az Oracle felhőszolgáltatásainak, ami már a bevételen is érződik. Reményi Csabával beszélgettünk.
Hirdetés
 

Nem kérdés, hogy a felhő felé megy a világ. Ami újszerű benne, hogy a kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok is egyre inkább beépítik azt digitális stratégiájukba. Ennek egyik oka, hogy a nagy cégek is egyre gyakrabban használják a startup-megközelítést a cégen belüli innovációra, hiszen nekik is gyorsan kell reagálniuk az üzleti folyamatokra, legalább úgy, mint a valódi startupoknak – mondja Reményi Csaba, az Oracle hazai leányvállalatának ügyvezetője. Ilyen környezetben pedig kézenfekvő felhőalapú rendszereket használni.

A bankokat már szorongatják

A bankok sarkukában már ott vannak az ágazatspecifikus startupok, a fintechek, amelyek újszerű üzleti modelljeikkel egyre nagyobb területet követelnek maguknak a pénzügyi piacon. Erre a nagy pénzintézeteknek is reagálniuk kell, csak épp azzal szembesülnek, hogy nehezen tervezhető az új kihívásokhoz szükséges infrastruktúra. Erre lehet jó válasz a felhő, amellyel rugalmasan alkalmazkodhatnak a változó igényekhez.

Oracle-jóslatok 2017-re: big data
1. A gépi tanulás egyre jelentősebb szerephez jut. A vállalkozásotól az állami szektorig, a háztartásoktól a biztosításokon át egészségügyig mindenre hatással lesz.
2. A felhővel bárhol elérhetőek az adatok. Egyre több szervezetnek lesz szüksége olyan felhős stratégiákra, hogy egyszerre több helyen (on-premise, on-demand) kezelhesse az adatait.
3. Az alkalmazások növelik a big data terjedését. Egyre több iparágspecifikus, illetve üzleti célokat szolgáló alkalmazás épül bog datára.
4. Az IoT integrálja a vállalati alkalmazásokat. A vállalkozásoknak egyszerűsíteni kell az IoT alkalmazások fejlesztését, és integrálniuk kell az adatokat a vállalati rendszereikbe.
5. A virtualizációval értékes, háttérben rejlő adatok is elérhetővé válnak. A virtualizációval hozzájuthatunk és elemezhetjük a különböző platformokon tárol adatokat anélkül, hogy átmozgatnánk őket.
6. A Kafka lesz 2017 vezető big data technológiája. Képes nagy mennyiségű adatot különféle struktúrákba rendezni és továbbítani a felhasználóknak.
7. Jönnek az "előrecsomagolt" integrált felhőrendszerek. Ezekkel könnyebben ki lehet építeni big data adatlaborokat.
8. A felhőalapú adattárak váltják a Hadoop HDFS tárakat.
9. A jövő a komplex felhős architektúráké. Ezekbe a már meglévő vállalati rendszerek is jól integrálhatók.
10. A Hadoop biztonsági rendszer többé nem opció, helyére többszintű biztonsági megoldások lépnek.

Általában igaz ez a nagyvállalatok informatikájára is, agilisabb megoldásokat vár tőlük az üzlet. Ugyanakkor az informatikai vezetők – érthetően – aggódnak az adatok és folyamatok biztonságáért. Ugyanakkor a felhőnél is van már válasz a technológia biztonságával kapcsolatos ellenvetésre. A nagy felhőszolgáltatóknál még nem voltak adatlopási történetek, szemben az egyéb ismert botrányoknál. (Lásd például a Yahoo! vagy a Sony esetét – a szerk.) Ha bekövetkezne ilyesmi náluk, az elég nagy probléma lenne, hiszen ezek a cégek a felhőből élnek. Éppen ezért elsőrendű számukra, hogy garantálják a maximális biztonságot, ami Reményi szerint eddig ez sikerült is.

A felhő melletti további érvként hozza fel, hogy ott mindig a szoftverek, alkalmazások legfrissebb verziója érhető el, amely egyben a legfrissebb biztonsági javításokat is tartalmazza. Valószínűleg ezek az érvek is közrejátszottak abban, hogy például a Magyar Nemzeti Bank ma már megengedi a pénzintézeteknek a felhőt, a digitalizációba való bekapcsolódást. Ez a versenyképesség miatt elkerülhetetlen.

Itthon is nyitottabbak a felhőre a nagyvállalatok

Az ügyvezető úgy látja, hogy itthon is egyre kevésbé kell a felhő fontosságáról győzködni a nagyvállalatokat. (A kisvállalatokat az Oracle modelljében külföldről szolgálják ki.) Egyelőre főleg infrastruktúra- (IaaS) és esetleg szoftverszolgáltatást (SaaS) vesznek igénybe. De már kezdik belátni, hogy kell valami a két szint közé, vagyis előbb-utóbb szükségük lesz a platformszolgáltatásra (PaaS) is. Minél nagyobb ugyanis egy cég, annál összetettebb az informatikai háttérrendszere, nem ritkán ezres nagyságrendben használnak különböző alkalmazásokat, vannak rendszerek a felhőben és a telephelyeken on-premise alapon. Ezek közé kell egy integrációs réteg, azaz felhős platformszolgáltatás.

Az Oracle abba az irányba tart, hogy előbb-utóbb minden szoftvere elérhető legyen a felhőben is, sőt például a Database 12c Release 2 előbb jelent meg a felhőben, mint hagyományos módon. Jelenleg az Oracle szoftverportfóliójának nagyjából a fele érhető el felhőből is.

Ez a hazai bevételekben is kezd megmutatkozni. Konkrét számokat Reményi nem mondhatott, de állítása szerint a felhős üzletek aránya már a magyar bevételekben is elérte, sőt bizonyos fokig meg is haladta az anyavállalatét. A február végével zárult negyedévben a globális bevételek 13 százalékát adta a felhő, az idei cél pedig 15 százalék.

A hazai ügyfelek egy már el nem hanyagolható része a fejlesztői platformját is elkezdte a felhőben kipróbálni. Ennek egyszerű oka, hogy a fejlesztői rendszerek kihasználtsága jellemzően alacsony, de szükség van rájuk. Egy on-premise rendszer esetén pedig a hardveres-szoftveres infrastruktúra akkor is ott áll, ha nem használják.

Rákérdeztünk a konkurenciára is. Mennyiben segíti az Oracle-t, hogy egyik legnagyobb globális riválisa, az Amazon nincs jelen a magyar piacon. Természetesen nem hátrány – mondta Reményi –, de még magának a piacnak a fejlettsége is elmarad az amerikaiétől. Vélhetően előbb-utóbb az Amazon is elkezd komolyan fókuszálni a magyar piacra. Előnye az, hogy hamarabb kezdte, nagyobb a tapasztalata, de elsősorban a kkv szektorban erős. Az Oracle előnye viszont, hogy olyan speciális PaaS-réteget is tud ajánlani a nagyvállalatoknak, mint a Database as a Service, amit ráadásul azok jól ismernek az on-premise világból. Ráadásul már attól sem kell tartani, hogy az adatok túl messzire kerülnének Európától, hiszen az Oracle-nek két európai helyszínen is van adatközpontja, az egyik helyszínen, Frankfurtban.május elején további adatközpontokat is nyitottak. Ez a hazai felhős terjeszkedési tervekat is segíti, melyben az állami lehetőségek is ott vannak: a cég versenyez azért, hogy a felhős alapon épülő új egységes állami adatközpont szállítója lehessen.

Nagy riválisával, az SAP-val még nagyobb a verseny, mint régen, hiszen a német szoftveróriás is ott van már az Oracle core bizniszének számító adatbáziskezelésben. Az Oracle pedig már jó pár éve megjelent az SAP fő üzletága, a vállalatirányítási rendszerek (ERP) piacán. Az Oracle ERP is már a felhőben van. Ráadásul ahhoz, hogy bizonyos alkalmazásokat on-premise is értékesíthessenek, speciális engedélyt kell kérni a kaliforniai központból.

Szoftverauditban nem rosszabb a helyzet, mint máshol a régióban

Kényes téma a gyártói szoftveraudit, hiszen egy felmérés szerint a hazai piacon ebből a szempontból az Oracle a második legaktívabb cég. A hazai üzleti szoftverhasználat kérdésével kapcsolatban Reményi Csaba szerint Magyarországon sem lehet általánosítani. Cége és cégvezetője válogatja, hogy komolyan veszi-e ezt a kérdést. Az Oracle-nél az a gyakorlat, hogy előbb megkérik az ügyfelet, nézzen utána, mennyire tiszta a rendszereiben a szoftverek használata. Ha nem látják a rendbetételt, felajánlják a segítségüket, nézzék át együtt. "Nem csendőrként, hanem tanácsadóként akarunk jelen lenni a cégek életében" – hangsúlyozza az ügyvezető.

Oracle-jóslatok 2017-re: IaaS
1. A felhőalapú adatmigráció legfőbb akadálya, hogy a vállalatok sokszor nem rendelkeznek megfelelő kontrollal a nyilvános adatközpontok fölött.
2. A vállalati adatközpontok négyötöde megszűnik 2025-re. Helyette a a szervezetek inkább a felhőszolgáltatásokra költenek.
3. A vállalati felhő a legbiztonságosabb, védelmi rendszere sokkal fejlettebb lett.
4. A felhő a kisvállalkozások támogatója, mert olyan olyan erőforrásokhoz juthatja őket, melyeket azok eddig nem engedhettek meg maguknak.
5. A cégek 60 százaléka helyezi át rendszerirányítását a felhőbe..

Úgy látja, Magyarországon nem rosszabb a helyzet, mint máshol Kelet-Európában. Nyugathoz viszonyítva már más a helyzet. Ha ott valamelyik cégnél kiderül valami nem tiszta dolog, az ügyfél inkább proaktívan, konstruktívan áll hozzá. Magyarországon is számos eset van erre. Amikor új vezető érkezik a céghez, sokszor maga kéri, hogy nézzék át a rendszereiket, hogy fény derüljön felderítve az esetleges nem legális szoftverhasználatra.

A technológiaváltás kapcsán az Oracle itthon is intenzíven keresi azokat a partnereket, amelyek maguk is látják a felhőben a lehetőséget – most alakítják ki a cégnél az új elvárásoknak megfelelő minősítéseket is.–, de mint Reményi mondja, a partnereknek is megfelelő üzleti modellt kell találniuk ehhez. Vannak, akik korán rátalálnak erre. De vannak olyanok is, akik csak azt ismerik fel, hogy a piac előbb-utóbb ebbe az irányba mozdul, és az számukra rossz, de reméli, hogy a változás lassú lesz.

A felhőt már a toborzáshoz is használják a 350 fős hazai cégnél, amelynél jelenleg 80 nyitott pozíció van a különböző fejlesztői, felhőüzemeltetői csapatoknál. Az alkalmazásfejlesztő csapat legutóbb a cég saját HR-rendszerét rakta át a felhőbe. Ha itthon esetleg nem találnak megfelelő szakembereket, akkor globális cégként, a felhő segítségével máshonnan is fel tudnak venni, akár Mexikóból vagy Indiából is. A hazai csapat azonban nagyon igyekszik, hogy a szakemberhiány ellenére ezeket pozíciókat sikerüljön Magyarországról betölteni.

Cloud & big data

Megint úgy meghekkelték a netet, hogy nem tudni, valóban meghekkelték-e

Merthogy egyáltalán nem biztos, hogy meghekkelték. Az is elképzelhető, hogy több nagy amerikai cég teljes adatforgalma egy ideig azért folyt át egy orosz szerveren, mert valaki bénázott.
 
Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.