A mobil kommunikációs eszközök elterjedéséig lényegében kétszereplős volt az IT-piacon a chipgyártás (leszámítva a mainframe-es környezeteket): az elmúlt 40-50 év javarészt az Intel és az AMD csatájáról szólt. Míg a megaherz-háborút az AMD nyerte az ezredforduló környékén, a hatékonyabb, kevesebbet fogyasztó és nagyobb teljesítményre képes processzorok tekintetében az elmúlt közel 10 évben az Intel volt nyeregben.

Ahogy azonban megjelent a belépőszintű videokártyák kiváltásának igénye, és a cégek elkezdtek grafikus vezérlőket integrálni CPU-ikba, úgy ütközött bele mindkét gyártó abba a korlátba, ami az ilyen megoldásoknál óhatatlanul megnehezíti a fejlesztést. Egy bizonyos méreten felül nem terjeszkedhetnek energiaellátási és disszipációs okokból kifolyólag, ugyanakkor még a legjobb megoldások is bőven elmaradnak a diszkrét GPU-k teljesítményétől.

Átvágják a gordiuszi csomót

Ezt, a Ryzenek megjelenése ellenére viszonylag állóvíznek mondható szegmenst kavarta föl most a két ősrivális bejelentése: az Intel és az AMD úgy döntött, hogy közös erővel fognak olyan, laptopokba szánt chipet fejleszteni, amely az előbbi processzorára és az utóbbi integrált Radeon grafikus egységére épül. Ezzel a két vállalat pontosan azt tenné össze, amiben hagyományosan jobban teljesítenek. Az Intel integrált videovezérlője eléggé harmatos az AMD megoldásával szemben, utóbbi viszont nyers, általános célú számítási teljesítményben volt sokáig elmaradva az Intelhez képest.

Az sem titok, hogy milyen célból fogott össze a két nagy piaci szereplő: az Nvidia mesterséges intelligencián, szerverközponti alkalmazásokon, beágyazott rendszereken és mobil megoldásokban hizlalt piaci előnyét szeretnék visszavenni. Ehhez a két, most összeálló rivális szerint a vékony és könnyű laptopokon keresztül vezet az út; de olyan laptopokon, melyek ezen paramétereik ellenére még mindig vonzó alternatívát kínálnak a játszani szeretők számára. Vagyis az Intel és az AMD átvágná azt a gordiuszi csomót, amely mindmáig nem tette lehetővé számukra, hogy erős, de valóban hordozható noteszgépek jelenhessenek meg a piacokon (miközben az Nvidia ezen a téren is erősen nyomul).

A bejelentésre mindhárom érintett cég papírjai azonnal reagáltak. Az AMD részvényei 6,5, az Intel részvényei 1 százalékkal erősödtek, eközben az Nvidia-papírok árfolyama 1 százalékkal csökkent.

Megvan az egyensúly?

A közösen tervezett lapka az Intel nyolcadik generációs Core sorozatában fog felbukkanni, és 1980 óta az első olyan termék lesz, mely a két vállalat együttműködéséből születik majd. A chip azonban – legalábbis a lét cég szerint – nem lesz közvetlen versenytársa kelni a Ryzennekkel, az AMD kifejezetten vékony laptopokra optimalizált mobil processzoraival, melyek még az év vége előtt megjelennek a piacon. Az AMD világosan leszögezte, hogy a koprodukcióban előálló chip az elkötelezett játékosokat célozza; a mobil Ryzeneket viszont olyan felhasználóknak szánják, akik csak hébe-hóba nyúlnak az interaktív digitális szórakozás drogja után.

Ez lesz egyébként az első, fogyasztói piacot célzó termék, ami az EMIB intelligens híd kialakítást használja. Ez a struktúra a központi vezérlőegységhez extrém közel telepített mivolta miatt biztosítja az információ minden korábbinál gyorsabb továbbítását. Ezzel párhuzamosan nem csak kisebbé, hanem nagyobb teljesítményűvé is teszi a lapkát. A chip emellett a nagy sávszélességű memória szabvány második generációját - High Bandwidth Memory, HBM2 – alkalmazza, és olyan eszközökben bukkanhat majd fel, mint a noteszgépek, notebook-táblagép hibridek és mini desktop PC-k.