Aláírta a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó szerződést Vitézy Dávid, a a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója és Matthias Augustyniak, a német Scheidt&Bachmann ügyvezetője. Az eseményen Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy az új városvezetés a BKK-t bízta meg az előkészítéssel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal pedig 2013-ra 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötöttek a finanszírozásról. A főváros 5,5 milliárd forint saját forrással járul hozzá a fejlesztéshez. A tendert összesen 79 érdeklődővel és 8 pályázóval bonyolították le.

Az első adag ingyen van

A most kezdődő beruházás 2017-ben fejeződik be, körülbelül 800 beléptetőkaput állítanak fel a metróállomásokon, más esetekben, például a HÉV-eken falra, oszlopokra helyezhető érvényesítő berendezések működnek majd. A 2500 autóbuszon, trolibuszon és villamoson nagyságrendben tízezer ilyen rendszert helyeznek el. A főváros 1,5 millió, névre szóló, és nagyjából 9 millió név nélküli, rövid lejáratú csipkártyát bocsát ki. Az első csipkártya minden budapestinek ingyenes lesz.

A papíralapú rendszert, ami a főpolgármester szerint már Európa szégyene kezdett lenni, több lépcsőben szüntetik meg: először a bérletesek kapnak csipkártyát, később a jegyvásárlók. A rendszer minőségi változást hoz, amennyiben megszűnik a sorban állás, a jegyeket telefonon és interneten is meg lehet majd vásárolni.

Tarlós komoly lépésnek nevezte az időalapú jegyrendszer bevezetését, amelyet közlése szerint többen megígértek ebben a kampányban is, mert nem szólt nekik senki, hogy az már folyamatban van. 2004 körül egyébként már Demszky Gábor akkori főpolgármester is elkezdte ezt a munkát, amiből végül semmi sem lett - tette hozzá.

És tovább, a végtelenbe

Bár sokan már azt is hihetetlennek tartjuk, hogy még a demencia előtt chipkártyával utazhatunk Budapesten, érdekességképpen szentelhetünk egy-két bekezdést az elektronikus jegyrendszer további lehetőségeinek. Erre a legtöbbet idézett példa a londoni Oyster kártya, amelynek kapcsán néhány éve mi is bemutattunk egy érdekes projektet, de tavaly első kézből ismerhettük meg a montreali közlekedési társaság OPUS smartcard-szolgáltatását is, amelytől már az első évében 2 millió dolláros bevételt vártak az utazási díjakon felül.

A kanadai nagyvárosban amellett, hogy hűségprogramokkal (a bérlethez rendelt kedvezményes uszodabelépő és könyvtárjegy, autóbérlés stb.) pumpálták fel a fizető utasok számát, egy okostelefonos alkalmazással a kereskedőket és szolgáltatókat is bevonták a rendszerbe:  a termékekről vagy ajánlatokról szóló információt a helyalapú és valós idejű rendszerben azokhoz a fogyasztókhoz juttatják el, akik éppen a helyszínen tartózkodnak, vagy gyakran járnak a meghatározott útvonalakon.

Ezzel egy kicsit már eltávolodunk a BKK elektronikus jegyeitől, de aki igazi közlekedési scifire kíváncsi, az a hongkongi metróhálózatot karban tartó algoritmusról is olvashat. A világ egyik legjobban leterhelt rendszerében 99,9 százalékos járatérkezési pontosságot eredményeznek a megfelelő sorrendben és ütemben végzett javítási, karbantartási munkáknak, amelyek optimális menetét már számítógép határozza meg, egyesével végigfuttatva a különböző döntési lehetőségek várható kimenetelét.

Budapesten ilyesmiről még hosszú ideig szó sem lesz, de hát azt sem sokan gondolták, hogy a főváros egyszer tényleg belevág az elektronikus jegyrendszer kiépítésébe.